Szerelmeslevél
Dátum: Szeptember 21, szerda, 19:15:45
Téma: mango
 |
...ehhez nem kell semmit hozzátennem.
|
Ha akad olyan nap, amikor rozsdássá válik a szívem, - rögtön a könyveimhez nyúlok. Ezt már többször megírtam, talán már említenem sem kellene.
Ma megint így jártam, és a gyorsan ferdülő napsugarak alatt (ma végre kicsit kisütött itt Budán a bágyadt, szeptemberi Nap!) nagyot csavarogtam a vizslámmal, - most pedig olyan csodaszépet olvastam, amit meg kell osszak mindenkivel.
Mindig megindít, ha nagy, szép, erős érzelmekről olvasok. Ahol az író patyolatfehér (vagy tán még ennél is szebb jelzőt kellene találnom) érzelmei átszüremkednek a sorokon.
Kedvenc íróm, Maugham azt írta: „A szerelem tragédiája nem a halál vagy az elválás…A szerelem tragédiája a közömbösség.” Nos, itt aztán egy csepp közömbösség sincs! Amelyik könyvet ma vigasztalónak levettem a polcról, abban minden van, de közömbösségnek szikrája sem.
Ma délután medicinális hatással volt rám Kosztolányi Dezső szerelmeslevele menyasszonyának, Görög Ilonának.
Idézem – elejétől a végéig.
De nagy öröme lehetett ez a levél Ilonának, akinek nevét a szinte mindenki által ismert versben is megdalol Kosztolányi…
_______
Budapest,1912.június.
Virágom.
Kecskemétről megjöttem, siker, taps, mulatás után. Hajnalban Nyáray Tónival beszélgettem rólad, a hotel szobájában. Szivarozva. Mélységesen szeretlek. Voltak olyan pillanataim, amelyek gyémántok és rubinkövek az én örömtelen és keserű életemben.
Csak jó lennél. Csak a jóságod mellettem és az érzéseim mellett állna.
Nézd, Virág, és Lélek, minden ostobaság, de az, hogy két ember okosan, tisztán szeresse egymást, már raison, és bölcsesség.
Én itt vagyok a földön, ezt érezned kell, s akármi történik, ne félj. Nem halok meg a képedért, de szerelmes vagyok; talán nem is beléd, hanem a saját szerelmembe.
Most Lovranába megyek egy hétre. Addig írj a pesti címemre. Leveleim utánam küldik. Mihelyt megérkezem, sürgönyzök.
A tenger mellett sokat akarok dolgozni. Írj, Élet, meddig maradsz ott, de inkább jöjj le hozzám a tengerhez. Belemártalak a vízbe, és megszentelem vele az egész Óceánt!
Csak már itthon lennél.
Barátod, testvéred, fiad:
Desiré
________
…eddig a levél. Már hallom is, hogy sokan fanyalognak ennyi „dagályosság” olvastán. Talán valóban az. De vajon tudják-e a férfiak, hogy néha akár még dagályosnak is kell lenni, hogy mi, nők, érezzük, hogy szeretnek minket…?! Ez amolyan kis apró női dolog…Mi is érezzük, hogy ez tömény, túldíszített, cifra, - de annyira kell néha ez nekünk…
Én ma nem kaptam szerelmes levelet, de Görög Ilona 93 évvel keletkezett csodaszép levele ma átmosta a lelkemet, mert ezt akartam. Mert erre volt ma szükségem. Túl romantikus vagyok? Vállalom.
Kosztolányi ma is segített nekem.
|
|