Vér egyenlő élet
Dátum: Május 11, csütörtök, 15:57:04
Téma: Életünk napjaink
 |
Ma vagyok háromszoros véradó! A három meg egy jó szám, igazi mesebeli. |
Szerintem mindenkinek (aki teheti), ki kéne próbálnia. Merthogy ez egészen felemelő érzés. Adsz magadból. Adsz valakinek, valakiknek, akiknek ennél a dolognál, a vérnél nincs fontosabb egy adott pillanatban. Ráadásul a világon semmibe nem kerül neked. Nyilván nem összemérhető ez az olyan egykori történésekkel, mikor valaki vérét áldozta a hazáért, vérét adta egy szent ügyért – de valahol talán ez is egyfajta szent ügy. És ettől kicsit többnek érzem magam – nézzétek ezt el nekem. Ezen persze már máskor is gondolkodtam, azaz, hogy mennyire jól esik ez a lelkemnek. Nyilván mindenkinek, aki részt vesz benne, mert vadidegen emberek, akik megjelennek itt, önkéntelenül is mosolyognak egymásra – ami lássuk be, nem túl jellemző.
Viszont ami csak most gondolkodtatott el: fura belegondolnom, hogy elindul valamerre most a vérem, az a kb. 4,5 deci, és majd valakiben kering tovább. Ott leszek valakiben, aki nem is tud róla. Pedig lehet, hogy nem is lennék neki szimpatikus. De ez van, kérem, mostantól ott csordogálok én is az ereiben. Az állítólagos költői vénámból lecsapolt véremmel. Erről pedig az jut eszembe: milyen gyönyörű szó a testvér. Test és vér. Nekem is van kettő igazi – és minden véradással lehet még több testvérem. Az én hemoglobinjaimmal, az én RH-faktorommal, vérlemezkéimmel lesz valaki gazdagabb. Remélem, nem jár rosszul velem, azt mondják, jó testvér vagyok.
Vannak, akik rettegnek a vér látványától. Pedig a vérről nekem csupa romantikus dolog jut eszembe, úgymint: szerelem, áldozat, az említett testvér, az anyaság, a becsület, és mindenekelőtt maga a nagybetűs ÉLET. Mondjátok rám, hogy javíthatatlanul naiv vagyok, de én nem szeretem a vért negatív dolgokkal összefüggésbe hozni. Igen, nekem a vér elsősorban az ÉLET, és ezért gondolom, hogy fontos, nagyon fontos, hogy adjunk a magunkéból.
Félre ne értsetek, nem szentbeszéd, pláne nem agitáció szeretne ez itt lenni. Csupán elmondtam, hogy nekem mit jelent az, hogy vért adhatok másoknak. S ha egyszer nekem lesz majd rá szükségem, tudom, hogy valaki majd testvérének választ ismeretlenül.
|
|