Egy izgalmas kaland feljegyzései
Dátum: November 28, kedd, 09:17:53
Téma: Dolgozat
 |
Egy enigma dokumentációja avagy kutatás a «Madzsari Türki» kapcsán.
|
Kedves Olvasóm, már az elején közlöm, ne gondold azt, hogy valami vadnyugati, vagy szerelmi kalandról lesz szó. Bár ez utóbbinak, azaz a szerelemnek van némi köze. Egy irodalmi kutatással kapcsolatos eseményekről, élményeimről szólok.
Az egész négy évvel ezelőtt kezdődött, 2002-ben...
2001 nyarán otthon – Magyarországon – jártamkor beszereztem jó néhány legújabban megjelent szépirodalmi- és szakirodalmi könyvet. Ezek között volt a budapesti Unikornis Kiadó «Szerelmes versek» c. kötete (Budapest, 2001.), amely a «Magyar Költészet Kincsestára» c. sorozatban jelent meg. Ebben olvasható a «Fekete szemű, szeműdűkű» kezdetű «Madzsari Türki» (= «Magyar Dal»), azaz egy XVI. századi dal. Egyik olasz ismerősömnek – akitől a folyóiratomban, az «Osservatorio Letterario»-ban 2001-től publikálok műfordításokat – nagyon megtetszett ez a szerelmes vers, éppen ezért kacérkodott a lefordításának gondolatával.
Igen ám, de mint nem bennfentesek, nem tudtunk róla semmit, semmi forrásmegjelölést nem találtam a kötetben, csak annyi utalást, hogy a XVI. század végéről származik, és címként a fent említett verssort tüntették fel a kötet szerkesztői. Szerettük volna megtudni, hogy eredetileg honnan származik a vers, magyarul íródott-e avagy törökből készült fordítás-e ez, és hogy kinek a verse, kinek a fordítása, ha valóban fordításról van szó. Már csak azért is, mert a versek műfordítását az eredeti szöveggel együtt publikálom. Íme a kutatásom lépcsőfokai, amelyeket elmentettem a számítógépemben a Madzsari Türki-dossziémban:
Magyar- történelem szakos felsőfokú tanulmányaimból bizony nem emlékeztem semmiféle névre, ami ehhez a dalhoz köthető szerzőként, de még magára a dalra sem. Előszedtem az akkori tankönyveimet, jegyzeteimet, egyéb magyar- és világirodalomtörténeti köteteimet, de sehol egy árva szó, utalás. Házi könyvtáram könyvei körülöttem tornyosultak, szinte engem betemettek lázas kutatásom közepette.. Mindent felforgattam, de csekély eredménnyel, sőt mondhatni hiába böngésztem lapjaikat. Átrágtam magam a reneszánsz-kori, reformáció korabeli, azaz a török hódoltságbeli időszakot szinte teljesen eredménytelenül. Végül fellapoztam az otthon általunk spenótnak nevezett «Magyar Irodalom Története»-m első kötetét, de ott csak egy igen kurta-furta utalást találtam, amivel nem sokra mentem. A «Reneszánsz szépirodalom» fejezet «Szerelmi költészeté»-nek címe alatt csak az alábbiakat olvashattam:
«...A megmaradt szövegek közül egy 1588-ban feljegyzett, de nyilván korábban készült, török minta nyomán írt vagy törökből fordított ének (Fekete szemű, szeműdükű...) a legrégibb. A keleties ízű bókok (pl. «narancs csecsű, kesken derekű» és a jambikus lejtésű refrén kedves bájt kölcsönöznek a könnyed ritmusú kis éneknek. Egyik versszaka:
Éjjel nappal eszembe vagy,
Kérlek téged, engem ne hagyj,
Oh mely fényes orcájú vagy,
Szeretlek én, te ’s megszeress.»
Csak ennyit találtam róla. Semmi többet.
Mivel ezekkel a sorokkal nem léptem előre, felvettem a kapcsolatot az Unikornis kiadóval és készséges 2002. február 6-i válaszukban az alábbiakat közölték velem:
«Madzsari türki ( Magyar dal), melynek keletkezési ideje a XVI. század végére tehető.
A Palatics-kódexben arab írással lejegyzett magyar vers, mely a török ásik költészet mintáit követi.
Szerzője "egy divinyi" azaz Dévény városába való.
Tévesen Divinyi Mehmednek, sőt Balassi Bálintnak is tulajdonították.»
Nagyon megköszöntem a fenti információkat, ez már valami, valóban tovább lehetett lépni. Ezek után azonnal a Palatics-kódex után kutattam, mivel sosem hallottam róla. Palatics Györgyről is igen keveset tudtam, mert az említett «Magyar Irodalom Történeté»-ben is csak kevés, egy-két sornyi utalás van, felsőfokú tankönyveimben, jegyzeteimben vagy más tulajdonomban lévő magyar irodalomtörténeti kötetekben nyomát bizony nem találtam, éppen ezért arra gondoltam, hogy talán köze lehet a Palatics-kódex nevéhez s ha igen, akkor hogyan, miért?
Az interneten néhány nevére és versére utalást találtam vele kapcsolatban a Palatics-kódex kapcsán. De először nézzük a «Magyar Irodalom Történeté»-ben Palatics Györgyről milyen szerény információkra tettem szert:
438. old.: «...Az 1560-as évek második felétől kezdve a személyes ihletésű istenes versek kezdenek megszaporodni, szerzőik között megjelennek a költőnők, s a versek formai igényessége is növekedik. Szinte mindegyikről megállapítható, hogy valamely evilági lelkiállapotból fakadnak. A Balassi-rokonsághoz tartozó Palatics György (†1606), aki a 80-as évektől kezdve a Báthoriak udvari embere volt, budán a Csonka-toronyban raboskodva fohászkodott szabadulásáért (Uram, benned még az én reménségem..., 1570).»
Bizony ez az információ is kevés volt nekem, nem sokra mentem vele. Ezután a Palatics György és a Palatics-kódex után az interneten kezdtem kutatni. 2002-ben sajnos nem sokat találtam a világhálón egyikről sem.
A fent említett versen kívül a Madzsari Türkiről az alábbiakat olvashattam:
«MKÉVB 3
Címe: Palatics-kódex
Keletkezési ideje: 1588-1589
Felekezet: muzulmán
A dokumentumban 8 tizenhetedik század előtti vers található.
1. p. 59.v. RPHA 1425 Palatics György: Uram, benned még az én reménségem Keresztény rabok könyörgése
[…]»
«RPHA-0402
Fekete szemű, szemüdükű
történetei adatok:
A modern kutatás szerint a szerző Divinyi Névtelen. Nem dedikált. Fordítás, de nincs azonosított mintája. Nincs akrosztichonja. A kolofonban szereplő adatok utalnak a szerzőre: „Egy divinyi ezt megírta”, a keletkezési helyére: „Diviny”.
Keletkezési ideje: nem később, mint 1588
Metrum és műfaj:
Szótagszámláló, izostrofikus, bizonytalan, hogy énekelték-e. A szöveg teljes, 7 versszak. Refrénes. [...]»
[...]
os, ezek után az Unikornis kiadótól kapott megnyugtató hírek már korán sem tűntek annak.
Most kinek adjak igazat? Az interneten talált Palatics-kódexre hivatkozott adatoknak, avagy a kiadónak?
[...]
Képekkel illusztrált folytatás: Nyomozás Madzsari Türki után…
|
|