Fullextra.hu - Húsvét

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban...

Húsvét

Az írás olvasásához – háttérzene-javaslatom ezen a linken található:
katt ide
J. S. Bach: Jöjj, mondjunk hálaszót!
Bibliai gondolatok (Händel Messiás oratóriuma elé)
G. F. Händel: Messiás (keresztmetszet)

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban, a családokban. Jézus - ki magát Isten fiának vallotta - már születése előtt megíratott. Eljövetelét mindenki tudta, és vallotta, melyet az egyszerű emberek megváltásként vártak. A hatalmukat féltő papok, hadurak, a hatalom urai is hittek érkezésében. Annak időpontját is jól behatárolták a korabeli csillagászok, hiszen különleges égi, kozmikus jelenséghez kötötték. A hatalom ezért már megszületése előtt mindent megtett, hogy ne jöhessen el a megváltó. Semmi sem volt szent, sok-sok fiúgyermek halt meg ártatlanul az adott idő környékén születettek közül. Jézus, Isten fia megmenekült. Melegséget, szeretet hozott, tanította, gyógyította a szenvedőket. Egyre nagyobb híre járt Júdeában. Egyre többen hittek hatalmas tudásában és tanításaiban, melyek mindegyike a szeretetről, a megbékélésről, az isteni megbocsátásról szólt - nemcsak barátaink, de ellenségeink felé is. Azzal vádolták forradalmat akar indítani volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Mit adhat ma a Húsvét, nekünk embereknek?
Sokan vallják, hogy a ma ember nem szereti az ünnepeket. Azt hiszem meg lehet érteni álláspontjukat, hiszen hacsak rákattintunk valahová, belehallgatunk a rádióadásba, bekukkantunk a TV-műsorba, újságoshoz, üzletbe, fodrászhoz, stb. már hetekkel az adott ünnep előtt a csapból is ez folyik. A baj ott van van, hogy csak ez folyik. A húsvéti vasár, az ilyen ajándék, az olyan képeslap, az ezt főzök-sütök, ilyen gálaruha, olyan pacsuli, locsolóvers (mű-mű-mű)...
Rákattintottam az ünnep legnagyobbnak vélt honlapjára. Ott is ezeket találtam, illetve ezek linkjeit. Hatalmas, monumentális méretben. Semmit az ünnep eredetéről, semmit az ezzel kapcsolatos történelemről, semmit a hatalmas művészek alkotásai, akiket valamiképpen megihletett az, ami ebből a legnagyobb lapból kimaradt: az ünnep embersége. Egyetlen kivételt jelentette nekem, hogy ott találtam Babits Mihály: Húsvét előtt című versét, és még egy hasonló témájú verslinket. Az összes többi az üzletről, a pénzről szólt. Nem is csodálom, hogy sokan nem szeretik az ünnepeket. Én azért is kezdtem az egész írást másként. Remélem megbocsátható nekem, hogy zenét ajánlottan nektek az olvasáshoz. Igazi, ideillő zenét. És ugyan tavaly már részletesen kitárgyaltam több vonatkozásban is témakört itt a Fullextrán, most mégis a Húsvét ünnepkörének komolyabb vonatkozásaiból folytatom a tavalyi részletes Húsvét-ismertetőt.

A Húsvét dátuma
A Húsvét dátuma évről évre változik. Egy baráti társaságban – nem is oly régen - mesterséges vitát generáltam ezzel kapcsolatban. Szerettem volna megtudni ki ismeri ennek hátterét, s ki áll ki mellette. Ezért elnézést is kérek, és büszke vagyok rád csizi komám. Akkor vajon hogyan is van ez? Mikor is van a mozgóünnepnek nevezett Húsvét?
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak (ötven napra Pünkösd), azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a VI. században Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A Katolikus Egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az Ortodox Egyház dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti julián eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még ezt a számítási módot.
Ezért a március 21. utáni első teliholdat követő első vasárnap Húsvétvasárnap. Hiszen ekkor a zsidó Peszach ünnep első napján tartóztatták le Jézust. Az pedig mindig a napéjegyenlőséghez kötött volt. Az Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. (Leonardo da Vinci: 1498-as freskórészlete)

A Húsvét neve
Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pĺsk (svéd), Pĺske (norvég), Paste (román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek, és előtte is ünnepeltek valamilyen tavaszünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Ezért a Húsvéthoz kapcsolódó szokások, hagyományok is összekeveredtek az évszázadok során, de ez így van jól, hiszen valójában így mindenki magáénak érezheti ezt a szép ünnepet.
Nem állt szándékomban ismételni a már korábban leírtakat, azt megtalálhatja a kedves olvasó. Nem követtem ma a Húsvét és Jézus életének stációit teljes részletességgel, hanem inkább azt szeretném kiemelni, hogy mindenki valamiképpen másként él ezekben a napokban. Valami másként van, valami emberi is kerül a szürkeségbe ismét. Hívőknél ugyanúgy, mint a nem hívőknél, igaz embereknél ugyanúgy, mint a megtévedteknél. Ez Jézus üzenete: a szeretet. Keressük, ha nincs a közelünkben, merjünk mosolyogni, álljunk oda elfeledett rokonaink, ismerőseink elé, és tudjunk megbocsátani, tudjunk újrakezdeni, tudjunk szeretni! Legyünk őszinték, hogy velünk is őszinték lehessenek!

Ezzel Kívánok Mindenkinek Kellemes Húsvétot!