problémák az evolúcióval kapcsolatban
Dátum: Augusztus 07, szombat, 18:30:43
Téma: Anomáliák térben és időben
 |
Az evolúciós elméletet és a teremtés elméletet szokás szembe állítani, mintha a kettő kizárná egymást, pedig szerintem pont fordítva van. A kettő feltételezi egymást! |
A teremtés elmélet fanatikus védelmezőinek, akik kategorikusan elutasítják az evolúciót, éppúgy nincs igazuk, mint az ateista evolucionistáknak. Hiszen az is nehezen elképzelhető, hogy az emberiség egyszercsak megjelent a Földön, mint Pallasz Athéné, aki teljes fegyverzetben pattant ki apjának Zeusznak a fejéből. Azonkívül az evolúció bizonyítékai ma is felfedezhetők a gondos megfigyelő számára, például a statisztikából. Mondjuk, hasonlítsuk össze a mostani és száz év előtti testmagasságot…
De arról se feledkezzünk meg, hogy az evolúciós elmélet eredetileg nem ateista tan, ami kizárja istent, hiszen Darwin a „fajok” és nem az „élet” eredetét kutatta! Az ateisták csak „kisajátították” maguknak, amikor látták, hogy az akkori kor mennyire megütközik ezen az elméleten, és az egyház is elutasította. Ekkor vették pártfogásukba Darwin elméletét az ateisták, mert lehetséges választ sejtettek meg benne a teremtés elméletre, de ezzel egyszersmind meg is hamisították Darwin szándékát. Hogy egy példával éljek, olyan ez, mintha valaki a szín fizikáját kutatná, és úgy gondolná, hogy ezzel a fény eredetére is választ tud adni.
Most pedig nézzük a másik oldalt, az ateista evolucionizmust. Hol is van az evolúció kezdőpontja? Hja, hogy az élet véletlenül keletkezett? Nem vagyok matematikus, de ha valószínűség számítást végeznénk, azt hiszem, elég ijesztő szám jönne ki, ami közelebb lenne a lehetetlenhez, mint a lehetségeshez. Ha pedig folytatjuk a gondolatsort, hogy az élet fejlődésének az egyik szakaszában kialakultak a gerincesek, azokból az emlősök majd a főemlősök, akkor a probléma csak hatványozódik.
A legújabb tudományos kutatások is azt látszanak megerősíteni, hogy az evolúció bizonyos belső szabályozás szerint működik, ami ugye feltételez valamiféle inteligenciát, ami az evolúciót működteti.
Most nem akarok kitérni a termodinamikai törvény kettes számú szabályára, amely kimondja, hogy az idő előrehaladásával a dolgok nem válnak jobbá, hanem épp ellenkező a folyamat/gondoljunk csak a biológiára/. Magyarán, ha ma vásárolsz egy televíziót az egy év múlva nem lesz jobb, mint újkorában
Nemrég egy tudományos cikkben olvastam, hogy az evolúció véletlenszerű, és nincs célja. Hát nem kérem, az evolúciónak igenis van célja, mégpedig maga az ÉLET! Vagy, ha úgy jobban tetszik, hát a túlélés. Ennek során pedig a tökéletesedésre törekszik. Vagy netán találkozott valaki már fordított fejlődéssel, amikor a tökéletesből tökéletlen lett? Nem, az evolúció csak egyirányú!
Abban azt hiszem mindnyájan egyetérthetünk, hogy az ateista evolúció elmélet kontra teremtés elmélet vitában nem támaszkodhatunk tárgyi bizonyítékokra, így csak a logika segítségével közelíthetünk a kérdéshez. Márpedig a logika ugyancsak cáfolni látszik az ateista evolucionisták álláspontját. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy csak azért nincs ezidáig döntő bizonyítékuk igazuk alátámasztására, mert ugye a tudomány állandóan fejlődik, de mi van akkor, kérdem én, ha a tudomány fejlődése egyszer odáig jut el, hogy a teremtés elméletet fogja igazolni?
Itt van még az occam-borotvája néven ismert tézis, amely kimondja, hogy a különböző magyarázatok közül mindig a legegyszerűbb a helyes. Ezekután kérdem én, mi az egyszerűbb, egy teremtő intelligenciát feltételezni, vagy a véletlenek a valószerűtlennel határos egybeesését feltételezni, hogy az egyenlet végén ott álljon a világunk a mai képében beleértve az emberiség pár tízezer éves történelmét is?
2004-02-04
eszzsé
|
|