Csíksomlyói búcsú
Dátum: Május 22, szombat, 19:41:33
Téma: Életünk napjaink
 |
A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor,
több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsúja az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
|
Ma kezdődött a "Csiksomlyói búcsú".
A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor,
több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsúja
az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában
é. sz. 46° 22′ 43.10″, k. h. 25° 49′ 32.20″46.3786388889, 25.8256111111
van elhelyezve a híres kegy-szobor, a sugárkoszorúval övezett Mária,
aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória.
A holdsarlón egy ember arc van.
Jobb kezében királynői jogart,
baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szobor alak fejét korona díszíti.
A 227 cm-es, aranyozott,
festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyas oltár központi alakja lehetett.
A kegy-szobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.
Az 1990-es évekre a kegy templom és a körülötte lévő térség
nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét.
Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében,
és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat.
Az ünnepi szent mise a szabad téren zajlik.
Története:
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza,
amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket,
hogy a ferencesek segítségére legyenek a templom építésben.
Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett.
A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza,
a „napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta
a nép fő pártfogója
és imáinak tárgya lehetett.
A levélben a pápa is megemlíti,
hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából,
és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni.
A búcsú lezajlása:
A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység,
és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart.
Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány,
hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején.
A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum,
mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt.
A pünkösd szombati körmenetben ezt a menet központjában viszik
a körmenetet vezető püspök előtt.
A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint
a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni.
A menetet szokásosan a csángók zárják.
Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér,
eléneklik az „Egészen szép vagy Mária" című éneket, és így folytatódik
tovább a körmenet.
|
|