Várjuk a verseket ebbe a topicba csütörtök éjfélig, péntektől a hétfő reggeli órákig pedig három nevet, azaz három jelölést a szavazóktól.
(Felhivjuk a kedves szavazók figyelmét arra, hogy a frissen regisztrált hozzászóló jelölése (szavazat) a kiértékelésnél nem minden esetben kerül beszámításra.)
A versverseny 2006 25. hetétől egy kis módosítás lépett életbe.
A verseny akkor lesz érvényes, ha minimum 6 vers érkezik.
Kevesebb beérkező vers esetén szavazásra nem lesz lehetőség.
(Ezért nagyon fontos, hogy TE is megtiszteld a többieket verseddel. Köszi!)
Tudom, hogy eljött a vég – és most meghalok,
De fáradt testem mégis életért kiált,
Remélem, a mennybe visznek az angyalok,
Ám most még sírva zuhanok a semmin át.
Bánatos a szívem s bús terhektől nehéz,
Ahogy lobogó napok fényét ámulom,
Könnytől homályos szemem nem lát – csak úgy néz,
S zokog, ahogy haláltusámat bámulom.
Egykor, fiatal érzelmektől zavarva,
Hittem benne, hogy van örökké s nincsen vég,
Megint úgy hinném, de hazudok magamnak,
Hiszen tudom, hogy most úgyis minden véget ér.
Még egyszer utoljára küzdj, lázadj szívem!
Küldd utánam a szeretet, s kéj mámorát,
Ne engedd, hogy a semmibe vesszen hitem,
Add, hogy így hagyjam el az élet táborát!
De haláltól félő énem bárhogy zokog,
Hiába testem utolsó lázadása,
Bennem az élni akarás végsőt lobog,
És megkezdődik életem számadása.
én egy paraszt, rebellis, lázadó vagyok.
nem elég nékem a félhold,
a Nappal együtt egészet akarok.
begyűjtöm az összes fénylő csillagokat.
míg te tapogatózól vakon a földben.
na, mi van kiskukac?
rombolom le hegyeknek csúcsát.
fehér hóban fürdetem önző pofám.
előled kiiszok háborgó tengereket.
bámulj csak irigyen rám.
izzó láva az étkem.
felperzselt erdő az éji nyoszolyám.
lágy szellő egyedül engem símit.
nekem szól a patak csobogás.
nem hagyok neked hát semmit,
mert én egy önző, lázadó vagyok.
de adom testem-lelkem.
fogadd el. különben belehalok.
Javítsál meg, Doktor néni,
nem bántalak, nem kell félni,
nem kell félni, nem bántalak
mondták: kellesz, hát vártalak
mi baj velem, Doktor Néni
tanítsál meg szépen élni
minek nekem tömegstandard
az nekem már túl avantgard
nézd a TV-t, megüdvözülsz!
valóságshowt, belehülyülsz!
lelked adod hamis máznak
plázacicák majd rádmásznak
dübörög a konzervzene
kis tabletta, az kell bele
bámulom a csatornákat
megveszem az áruházat
jó lesz nekem, azt ígérik
boldogságot ingyen mérik
javítsál meg, Doktor Néni
mi a bajom? Kezdek félni!
jó a szerkód, haverom vagy!
üres szemek, hipózott agy
add a lelked, alattvaló,
keress s legyél profitadó
HAZUGSÁGSHOW! REKLÁMHEGYEK!
TOMPA TETVEK, ŐRJÖNGJETEK!
KELL A CIRKUSZ? ITT VAN, NESZTEK!
ÁLKVÍZEKBE BENEVEZTEK!
Doktor Néni! Félek tőled!
elmenekülök előled!
tömegízlés, népbutítás,
marketing és agyleszívás
Doktor Néni, mi van velem?
többi között hol a helyem?
rohanok a pusztulásba,
s meghalok e dögrovásba!
Doktor Néni, segíts nekem!
fejem gumifalba verem!
üresfejű plasztiklányok
hiányom van, mindjárt hányok
rákattantam, rabja lettem
a piac elvitte a lelkem
ki irányít, Doktor Néni?
Nem tudom ezt mire vélni!
hallgatok rád, ne szólj hozzám,
hadd nézzelek, ne bámulj rám!
Hol vagy Isten? Szekták tűnés!
hamis mennyben álüdülés
Hogy vagyok ma Doktor Néni
rettegek nyíltan beszélni
hőgutában, fagyhalálban
térdem sebes, fejreálltam
Mondd meg nekem, Doktor Néni,
hogy kell egy csajt megkefélni?
BÍZTAM BENNED! JÓL ÁTVÁGTÁL!
ADTAM NEKED, KIRABOLTÁL!
FEGYVERT IDE, CSŐRE TÖLTVE!
HADD LÖVÖK JÁRÓKELŐKRE!!!!
ELÉG!!!!
...
Elegem van, Doktor Néni,
érdeked a piac védi
nem kellesz már! szabad vagyok!
véget ért az adok-kapok
én lettem a magam őre
eltakarodsz pokolkőre
Nincsen kanál! Te sem vagy már!
képzeletem szálló madár!
emléked már kitörölve
elnémultál, mindörökre...
Csatlakozott: Feb 05, 2006 Hozzászólások: 375 Tartózkodási hely: Békéscsaba
Elküldve: 2006 Szept 6 Szerd 20:24 Hozzászólás témája: Ellentétben
<p align ="center" >
<br> Ellentétben
<br>
Voltam a múlt, vagyok a jelen.
Voltam harcos, s fegyvertelen,
voltam vége és eleje,
voltam zsarnokok fegyvere,
voltam dísz és voltam szemét,
voltam gránit, voltam cserép.
Voltam hiány és ráadás,
állóvíz és fellángolás,
Voltam bolond s bolondosabb,
voltam jobb és vagyok rosszabb.
Voltam nyűg és hálaadás.
Most ér utol a lázadás.
Elég volt! Nem csinálom tovább!
Ennyi, kész, végeztem!
Nem mosom többé a gatyád,
Nem vasalok inget sem!
Nem főzöm többé kedvenced,
Nem vetem meg ágyad,
Már megint késtél öt percet,
Nem sírok utánad!
....
Oh! Mi ez a rózsa?
Jaj, hagyj már! Elég a csókból!
Még kihűl a vacsora,
Kérsz még a lecsóból?
Tiszta alsód a szekrényben,
Inged is vasaltan,
Ágyad megvetettem,
Lelkemmel takartam.
Emlékszem, érintése puha volt és lágy,
simogatás-ízzel múltak a szócsaták.
Fuvallatkén ölelt édes-bús dala,
tavaszvárásba fúlt a tél jeges sóhaja.
Ahogy melegedtek lassan a nappalok,
ő is egyre jobban erőre kapott,
selymesből átváltott ércessé szava,
acélkék-fényes lett oly sok éjszaka.
Vérvörös tengerré váltak a mezők,
bőröm vastagodott, mindenütt tüske nőtt.
Befelé fordítva hordtam fakír-subám,
összegömbölyödtem, ne lássa senki, ha fáj.
Aranyból barnába hajlik most a nyár.
Az önsanyargatásból végleg elég már!
Múlté a tüskés labda. Teljes a fegyverzetem.
Vértezd fel magad! A háborút, akkor is, én nyerem!
Ő az,
Kinek soha
Semmi nem jó,
Ő az örökké lázadó.
De nem csak lázad,
Hanem lázit is mindig!
Hevíti a népet,
Ezer fokon izzik.
Elégedetlen és telhetetlen.
Másokkal szemben
Mindig könyörtelen.
Most is éppen agitál,
Mindenkivel kiabál.
Azt üvölti, nem kell félni
Aki ellenszegül le kell győzni.
Annyira hisz saját igazában,
Nem figyel és észre sem veszi,
Cserbenhagyták, nincs mögötte senki.
Mindig vannak, lázadok,
Néhány napnyi királyok.
De jön egy újabb kiskirály,
Aki jobban agitál.
Túlüvölti, le is győzi.
S a nép máris az,
Új vezérét
Nézi.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
