Várjuk a verseket ebbe a topicba, melyet nektek kell betenni ide, csütörtök éjfélig, péntektől a hétfő reggeli órákig pedig három nevet, azaz három jelölést a szavazóktól.
(Felhivjuk a kedves szavazók figyelmét arra, hogy a frissen regisztrált hozzászóló jelölése (szavazat) a kiértékelésnél nem minden esetben kerül beszámításra.)
A versverseny 2006 25. hetétől egy kis módosítás lépett életbe.
A verseny akkor lesz érvényes, ha minimum 6 vers érkezik.
Kevesebb beérkező vers esetén szavazásra nem lesz lehetőség.
(Ezért nagyon fontos, hogy TE is megtiszteld a többieket verseddel. Köszi!)
Csatlakozott: Jun 17, 2006 Hozzászólások: 379 Tartózkodási hely: Szeged
Elküldve: 2006 Szept 18 Hétfő 9:16 Hozzászólás témája: harc az elemekkel
én az elemekkel szemben,
már hosszú évek óta
ádáz harcot folytatok.
az eső ellen fejemen vastag csuklya,
rajta szabvány szerinti villámhárítóval.
orromon trendi napszemüveg,
néha leesik, tehát mocorog.
fülemen millió herzes fülhallgató.
ezzzel veszem fel a mennydörgés zaját.
azután lövellem vissza az égbe,
had hallják az istenek
hordóik jó bortól érlelt mosolyát.
arcomat borítja 100 faktoros
krémek egész hada.
ne nézz rám! mert amit látsz,
egy szobor kőbe vésett
kényszeredett mosolya.
tehát a harcra felfegyverkeztem én!
nincs ebben semmi gond.
de a markomban tartott
két darab AAA-s elemet
hova dobom?
Az érzelmek viharában vágyaid gyorsan repülnek,
Lágy szellők karjai ölelnek, szerelmesen, némán,
Majd hirtelen értelmét vesztve, elmerülnek,
S te az elmúlt életeden merengsz töprengve, mélán.
Zaklatott, kósza felhők között tovasodródsz,
S bár lépteid alatt a szél halkan zenél, muzsikál,
Ám sötét magányodból - nem nagyon oldódsz,
Pedig kapudban már a boldogság be-bekukucskál.
De lassan kitárod szíved sóhajokkal teli kis ajtaját,
S szerelem öltözteti ragyogó fénybe az arcod,
Két gyönyörű, hosszú copfba fonod dús haját,
És megnyered a magánnyal szemben a harcod.
Csak esett az eső
már napok óta...
már hetek óta!...
Bárkába menekült be
nyolc ember,
rengeteg állat...
Tengernyi szenvedés,
tenyérnyi remény...
Most még a ború;
holnap szivárvány,
galamb hoz csőrében
friss olajágat.
Elküldve: 2006 Szept 20 Szerd 16:18 Hozzászólás témája: Harc az elemekkel
Harc az elemekkel
Kicsiny bárka a tengeren hánykolódik
Elemek játékszereként, kiszolgáltatva.
Az öreg halász, zsákmányt remélve,
Naponta harcba szál az elemekkel.
Időtlen idők óta folyik a harc már,
Nagyapák, apák harcát öröklik fiaik,
A zsákmányért kockáztatva életüket,
S a betevő talán meglesz a családnak.
A hullámok a fedélzeten táncolnak,
Orkán dobálja a kicsiny bárkát.
Villám cikázik, s a hajó látja kárát,
Tűz s víz harcol, hajót pusztítva.
A halász és segítője küzd az elemekkel,
Tűzet, oltanak, és vizet mernek, míg bírják.
De fogytán az erő, kevés a remény,
S elvesztik a harcot az elemekkel.
Szeretett embert hiába várja asszonya,
Támasz és kenyér nélkül maradt a család,
Kilátástalanság felé vezet az út,
Egyetlen lehetőség maradt csupán.
Holnap a fiú kel útra, mert kell a kenyér,
Hajó nélkül más hajóra szegődik majd el.
Tavaszra újat épít, olyat, mint apjáé volt,
S akkor majd ő is harcolhat az elemekkel.
Csatlakozott: Feb 05, 2006 Hozzászólások: 375 Tartózkodási hely: Békéscsaba
Elküldve: 2006 Szept 21 Csüt 13:50 Hozzászólás témája: Az elemek harca
<p align = "center">
Az elemek harca
Dörömböl az ég,
és nyakamba fújja
szoknyámat a kíváncsi vihar,
és véresre mossa az orcám a zápor,
villódzva csápol az égi-zenekar,
és villámok verdesik remegő vállam.
És tombolnak kéretlen kísértetek.
-Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád
bújjak!-
...és terjed a tűz,
és szőkeségem lángol,
pírban parázslik a fénytelen arc,
és látom a parton a lávaköveket,
a fortyogó folyót, a vadvöröset,
és a kráter-közelben potyog a pernye.
És tombolnak kéretlen kísértetek.
- Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád
bújjak! -
...és remeg a föld,
és megrepeszt hegyet,
fészke energiát szabadít,
és kitátott száj lesz a szomjas talaj,
romhalmazzá válnak a védtelen házak,
és alatta várnak az áldozathegyek.
És tombolnak kéretlen kísértetek.
- Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád
bújjak!-
...és indul a víz,
és csillapít tüzet,
és elpusztít vétlen életeket,
de a törött repedéseket eltömi,
és nyugszik a föld, s az ördögi vihar,
és minden kihal, mint fény nélkül a szemek.
És tombolnak kéretlen kísértetek.
-Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád
bújjak! -
Megölhet egy láthatatlan baktérium.
Felboríthatja egy hullám csónakod.
Rád szakadhat a csillagos ég,
Ha egy üstökös útjáról letér.
Megmozdulhat alattad a föld.
Jöhet szökőár, mi mindent romba dönt.
Nem menekülhetsz, lángtenger ér utol,
Ha körötted gyilkos bomba hull.
Elfogyhat levegőd, ha kivágod a fát.
Jégeső pusztíthatja el minden gabonád.
Lecsaphat rád egy őrült hurrikán.
Ne akard megismerni Földünk új jégkorszakát!
Tiéd lehet könyvekből szerzett tudás.
Szállhatsz az égen, visz a gépmadár.
Gyárthatsz csodaszert tonnaszám.
Lábaid előtt heverhet a világ…
…de jegyezd meg Ember:
Porszem vagy e Földön, kiszolgáltatott.
Játszhatsz a tűzzel, de jó, ha tudod:
Ha felveszed a harcot az elemekkel,
Meg kell, hogy tanuld az alázatot!
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
