|
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
Szerző |
Üzenet |
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2005 Dec 21 Szerd 15:26 Hozzászólás témája: |
|
|
Várnai Zseni: S z e r e l e m
Messze a kéklő üveghegyeken,
él egy madár, a neve szerelem.
Topáz a csőre és a két szemén,
rubintos tűzben szikrázik a fény.
A szárnya zöld, a begyén kék pihe,
alatta ver forró piciny szíve.
És mint a villám, lecsap hirtelen,
fényből, viharból jön a szerelem.
Már láttam egyszer, jött egy pillanat,
szívemre ült és hittem, itt marad.
Utána kaptam gyorsan és kezem
átfogta csöppnyi testét melegen.
Vergődött, karmolt és az átkozott,
tenyeremben vérebbé változott.
Szebbik valója eltűnt, messzeszállt,
s talán, már más szív fölött muzsikált.
Elfogni őt, bezárni nem lehet,
akár a fényt, vagy nyargaló szelet.
Csupán a vágy oly szárnyaló, szabad,
hogy utól érje azt a madarat.
A színe, hangja, mindig újra más,
meseszerű, különös és csodás.
Ott, fent lakik a kék üveghegyen
az a madár, a neve: szerelem! |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2005 Dec 23 Pént 8:48 Hozzászólás témája: |
|
|
Petrarca: Áldott a nap, a hó, az év
Áldott a nap, a hó, az év, s az évnek
ama szaka, órája, perce s egyben
a szép ország is, melyben rabja lettem
két szép szeme büvös tekintetének.
Áldottak az első gondok s remények,
melyeknek árán elszerelmesedtem,
s az íj s a nyíl, melytől sebet szereztem,
s a sebek is, melyek szivemben égnek.
Áldottak hangjaim, mik szerteszálltak,
Hölgyem nevét búgván a messzeségben,
s a sóhajok, a könnyek és a vágyak;
s áldott minden lap, melyen megkisértem
dalolni őt; s a gondolat, mi szárnyat
nem kap más senkiért, csupán csak érte.
(Sárközi György) |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2005 Dec 23 Pént 19:54 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Victor Hugo : Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.
Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.
fordította: Nemes Nagy Ágnes</p> |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2005 Dec 25 Vas 13:51 Hozzászólás témája: |
|
|
Eino Leino: Szeretlek
Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett világok ritka kincse,
kincs, mit szomjas kezem nem érhet el,
s azt sem hagyod, hogy szemem megtekintse.
Vagy csak káprázat ez? S tán nyoma sincs e
kincsnek, amivel fennen kérkedel...
Valaki rám fellegtrónusról int le,
kit én emeltem csak az égbe fel -
S hiába tettem, hisz nincs egy rövid
pillanat, mely közönyödben megingat.
Rejtélyes ujjak szorgosan szövik
életünk sötét s arany szálait.
Mosolygunk, míg az álom karja ringat
s felrettenünk, siratva álmainkat.
Ford:Képes Géza |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2005 Dec 26 Hétfő 17:05 Hozzászólás témája: |
|
|
Tu Fu: Feleségem holdsugárban
Feleségem távol tőlem, Fu-csúban
a holdra bámul és hite meging, -
mert kisfiunk, kislányunk, nőve búban,
még azt se tudják, merre van Peking.
Felhős haja köddé higul ijedten,
hűs válla márvány, s mint a fagy, vakit.
...Mondd, nézzük-e még vidáman mi ketten
ernyőnkön a hold fényes rajzait?
Ford:Kosztolányi Dezső |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2005 Dec 26 Hétfő 18:44 Hozzászólás témája: |
|
|
Dutka Ákos: Örök óta
Engedd, hogy vékony, reszkető kezemmel
Lebontsam hamvas, illatos hajad.
Ha igy ülsz elém, - mintha ezer éve
Sok ezer meghitt, boldogságos éve
Ismerném a szemed, puha válladat.
Száz asszony, kiket őseim szerettek,
Kikért fellobbant mindig ez a vér,
Száz ősöm minden szomorú, szent álma,
Száz ősöm csókot, vágyat osztó párja
Ma mind benned él, Tebenned él.
Együtt jövünk már sok száz emberöltőn,
Száz boldog, száz csókos életen át,
Ismerem a szemed, ismerem a vállad,
Az ajkad, a véred, a lelked, a vágyad:
Örök óta érzem a hajad illatát... |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2005 Dec 28 Szerd 18:10 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Elizabeth Barrett-Browning: Nehéz szívem
Nehéz szívem föltartom néma búban,
mint egykor Elektra a gyászos urnát,
szemedbe nézek, és a hamu halmát
lábadhoz öntöm. Nézd hát, mennyi bú van,
nézd, mennyi kín gyűlt bennem rejtve dombbá,
s hogy izzik még a vad zsarát pirosa
a szürke hamun át. Ha rátaposna
a talpad és kioltaná korommá,
jó lenne tán... De ha te álmodozva
vársz vélem itt, amíg a port a szél
föl nem lobbantja... akkor a babér
homlokodon, Szerelmem, meg nem óvja
fürteidet a sistergő parázs
marásától. Lépj arrább! Menj! Vigyázz!
Ford: Kardos László
</p> |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2005 Dec 29 Csüt 2:40 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Victor Hugo: Mert minden földi lélek
Mert minden földi lélek
valakibe
átszáll, mint illat, ének,
láng vagy zene;
mert minden élet annak,
amit szeret,
rózsákat mindig ad vagy
töviseket;
mert április a lombnak
víg zajokat
s az alvó éj a gondnak
nyugalmat ad;
mert vizet a virágnak
az ébredő
hajnal, cinkét a fáknak
a levegő,
s mert a keserü hullám
ha partra hág,
a földnek, rásimulván,
csókokat ád:
én, csüggve karjaidban
az ajkadon,
a legjobbat, amim van,
neked adom!
Gondolatom fogadd hát:
csak sírni tud,
ha nincs veled, s tehozzád
zokogva fut!
Vágyaim vándorolnak
mindig feléd!
Fogadd minden napomnak
árnyát, tüzét!
Üdvöm gyanutlanúl és
mámorosan
hízelgő dalra gyúl és
hozzád suhan!
Lelkem vitorla nélkül
száll tétova,
s csak te vagy íme végül
a csillaga!
Vedd múzsámat, kit álma
házadba visz,
s ki sírni kezd, ha látja,
hogy sírsz te is!
S vedd - égi szent varázskincs!
vedd a szivem,
amelyben semmi más nincs,
csak szerelem!
Ford: Szabó Lőrinc |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2005 Dec 29 Csüt 9:14 Hozzászólás témája: |
|
|
Csokonai Vitéz Mihály:Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!
Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajkaid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.
Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
Fizetek válaszodért. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2005 Dec 29 Csüt 22:51 Hozzászólás témája: |
|
|
Paul Gerardy: Lámpaernyő
Hogy mért ülök szótlan-szelíden?
Mert ez a nagy perc, a szemeknek
és mosolyoknak perce, szívem,
az est, hogy végtelen szeretlek!
Ölelj. Cirógass enyhe-lágyan.
Ha tudnád, bennem mi buzog
és mennyi fény, gőg, mennyi vágy van
s jóság...! De azt te nem tudod!
Tedd föl kicsit a lámpaernyőt.
Az árnyban a szivek merengők,
a sok tárgy kissé ködbe tünt,
és jobban látni a szemünk.
Nem szólok szerelemről többet,
mert úgy szeretlek. Te becézgess,
ma este így leszek körötted,
szoríts te a melledhez, édes...!
A lámpaernyőt tedd föl csöppet.
Így. Most maradjunk szótlanul.
Ne moccanjunk. Mily kedves ez,
hogy langy kezed arcomra hull!...
Mi az megint már? Ki keres?
Ahá, igen, a fekete!
Hát adja föl, hamar, oda!
Gyorsan!... S az ajtót tegye be!...
Mit is beszéltem? Micsoda?
Igyuk a kávét... mostan? Akarod?
Igaz: te forrón szereted.
Várj. Majd kiöntöm teneked.
Erős ma. Cukrot. Csak egy darabot?
Elég? Előbb megízlelem. Mit?
Hát itt a csészéd. Mindent tompa köd lep...
Milyen sötét is van. Nem látni semmit...
Talán a lámpaernyőt vedd le csöppet.
Ford: Kosztolányi Dezső |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2005 Dec 30 Pént 7:05 Hozzászólás témája: |
|
|
Ady Endre: Becéző, símogató kezed
Símogass csak, olyan jó a kezed,
Megint búcsuzom, megint elveszett
A gőgös Ady minden dacos gőgje.
Életemen fél-versek szemfedője,
Hazug csókok emléke ajkamon.
Símogass csak, olyan jó a kezed,
Úgy bánom már sok ölő, makacs harcom,
Símogasd meg ráncos vén gyermek-arcom.
Feddj meg búsan, hogy én rossz, elveszett,
Szegény ördög csak későn találtam meg
Te becéző, símogató kezed.
Mikor talán már minden elveszett,
Sok jóságomból nem maradt meg semmi
És nem tudom már magamat szeretni.
De itt van és olyan jó a kezed. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2006 Jan 1 Vas 14:06 Hozzászólás témája: |
|
|
Illyés Gyula: Egymásra lelt.....
Egymásra lelt, s rögtön kevés lett
egymásnak ujj meg ujj
és kar meg kar, majd ajk meg ajk;
több kellett válaszul.
Földmély-lakó kis állatokként,
ha fény gyúl hirtelen,
hogy búna minden porcikánk
éjedbe, szerelem !
De kint és fönt maradunk egyre
s valami egyre hív.
Testünkben csillag-messzeségben
izzik a szív s a szív. |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2006 Jan 1 Vas 14:08 Hozzászólás témája: |
|
|
Robert Browning: Az elvesztett kedves
Nos, vége! s bármily fájó íz is,
úgy fáj-e, mint hivém?
Ejh! jóéjszakát cseveg a csíz is
már a tornác ivén!
A szőlők ifjú rügye pelyhes,
így láttam én ma még,
de holnap mind pattanva kelyhes,
- s lásd, minden szín kiég...
Drágám, hát ránk is ily sors vár! - ó,
nyúljak kezed után?
S barát legyek? csak barát már? - jó!
De annak is jut ám
egy nézés, ében fénnyel villanó! -
Szivem hadd őrzi görcsösen, -
s hangod, mely ujjong: hulljon még a hó! -
lelkemből nem múl sohasem!
De szóm nem lesz hőbb, mint illik s szokás,
csak tán csöppnyit puhább,
s csak úgy fogom kezed, mint bárki más,
csak tán picinyt tovább... |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2006 Jan 2 Hétfő 9:03 Hozzászólás témája: |
|
|
Robert Browning: Élet a szerelemben
Menekvés?
Tőlem?
Mit ér?!
Mig én vagyok én s te vagy te; míg
Ketten vagyunk a világban, én
A szerelmes és te a kőkemény.
Egyik üldöz, a másik fut s búvik.
Már félek, az életem kudarc.
Valóban, mint egy végzet, olyan;
És bárhogy igyekszem hasztalan;
De mi kár, ha vesztes e földi harc?
Csak torna ez, ideget edzeni!
Szárítsd fel könnyed, ugorj, kacagj,
Ha elestél, ujra kezdeni:
E hajsza az Élet, ennyi csak!
Még egyszer villantson szeme rám
Egy sugarat ebbe a ködbe, s én
Ha összedől remény-palotám,
Újra épitem! bár szökevény
Örökké s
Hűtlen
A Cél!
Ford: Babits Mihály |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9402
|
Elküldve: 2006 Jan 2 Hétfő 18:59 Hozzászólás témája: |
|
|
Edmund Spenser: Homokba írtam kedvesem nevét
Homokba írtam kedvesem nevét,
de jött a hullám s rajzom elsöpörte:
leírtam újra minden betűjét,
de jött a dagály s munkám eltörölte.
Hiú ember, hiú vágy - szólt pörölve
a lány - megfogni a pillanatot,
hisz magam is így omlok egykor össze
és nevemmel együtt elpusztulok.
Tévedsz! - felelte: - híred élni fog,
ami porba hal, az csak földi lom,
szépséged a dalaimban lobog
s dicső neved a mennybe fölírom.
S ott szerelmünk, bár minden sírba hull,
örökké él s örökké megujul.
Ford: Szabó Lőrinc |
|
Vissza az elejére |
|
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
|
|