|
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
Szerző |
Üzenet |
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2006 Jan 1 Vas 14:08 Hozzászólás témája: |
|
|
Robert Browning: Az elvesztett kedves
Nos, vége! s bármily fájó íz is,
úgy fáj-e, mint hivém?
Ejh! jóéjszakát cseveg a csíz is
már a tornác ivén!
A szőlők ifjú rügye pelyhes,
így láttam én ma még,
de holnap mind pattanva kelyhes,
- s lásd, minden szín kiég...
Drágám, hát ránk is ily sors vár! - ó,
nyúljak kezed után?
S barát legyek? csak barát már? - jó!
De annak is jut ám
egy nézés, ében fénnyel villanó! -
Szivem hadd őrzi görcsösen, -
s hangod, mely ujjong: hulljon még a hó! -
lelkemből nem múl sohasem!
De szóm nem lesz hőbb, mint illik s szokás,
csak tán csöppnyit puhább,
s csak úgy fogom kezed, mint bárki más,
csak tán picinyt tovább... |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 2 Hétfő 9:03 Hozzászólás témája: |
|
|
Robert Browning: Élet a szerelemben
Menekvés?
Tőlem?
Mit ér?!
Mig én vagyok én s te vagy te; míg
Ketten vagyunk a világban, én
A szerelmes és te a kőkemény.
Egyik üldöz, a másik fut s búvik.
Már félek, az életem kudarc.
Valóban, mint egy végzet, olyan;
És bárhogy igyekszem hasztalan;
De mi kár, ha vesztes e földi harc?
Csak torna ez, ideget edzeni!
Szárítsd fel könnyed, ugorj, kacagj,
Ha elestél, ujra kezdeni:
E hajsza az Élet, ennyi csak!
Még egyszer villantson szeme rám
Egy sugarat ebbe a ködbe, s én
Ha összedől remény-palotám,
Újra épitem! bár szökevény
Örökké s
Hűtlen
A Cél!
Ford: Babits Mihály |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 2 Hétfő 18:59 Hozzászólás témája: |
|
|
Edmund Spenser: Homokba írtam kedvesem nevét
Homokba írtam kedvesem nevét,
de jött a hullám s rajzom elsöpörte:
leírtam újra minden betűjét,
de jött a dagály s munkám eltörölte.
Hiú ember, hiú vágy - szólt pörölve
a lány - megfogni a pillanatot,
hisz magam is így omlok egykor össze
és nevemmel együtt elpusztulok.
Tévedsz! - felelte: - híred élni fog,
ami porba hal, az csak földi lom,
szépséged a dalaimban lobog
s dicső neved a mennybe fölírom.
S ott szerelmünk, bár minden sírba hull,
örökké él s örökké megujul.
Ford: Szabó Lőrinc |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 5 Csüt 19:37 Hozzászólás témája: |
|
|
Rilke: A kedves halála
A férfi csak ezt tudta a halálról:
hogy elvisz és a némaságba lök.
De hogy a lány az árnyvilágba pártolt,
s reáborult a titkos, néma köd,
és a szeméből elsuhant szelíden,
azt hitte, hogy mint bolygó, anda hold
süt mosolya a túlvilági színen,
s az alvilágnak csöndesen dalolt:
A férfi otthon lett a sírokon,
s minden halott olyan közel-rokon
lett néki, és ha vigasztalta más,
csak hallgatott, mert tudta, hogy csalás,
vallotta, a sír jó, a sír örök -
s lesimitotta néki a rögöt.
Ford:Kosztolányi Dezső |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 5 Csüt 19:40 Hozzászólás témája: |
|
|
Kányádi Sándor: Bántani én nem akarlak
Bántani én nem akarlak,
szavaimmal betakarlak,
el-elnézlek, amíg alszol.
Én sohasem rád haragszom,
de kit bántsak, ha nem téged,
az én vétkem, a te vétked,
mert akarva, akaratlan,
halálom hordod magadban,
s a fiammal, akit szültél,
halálom részese lettél,
és történhet már akármi
történhető, e világi,
oldhatatlanul köt hozzád
a magasztos bizonyosság,
világrészek, galaktikák
távolából is mindig rád
emlékeztet ez a vétked.
Kit szeressek, ha nem téged. |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2006 Jan 7 Szomb 15:15 Hozzászólás témája: |
|
|
William Wordsworth: Tünemény
Mikor először tűnt elém,
drága volt, mint egy tünemény,
kit azért küldött életem,
hogy egy perc dísze ő legyen.
Szeme mint alkony csillaga;
s az alkony hozzá a haja:
csak ennyi benne az, ami
nem májusi és hajnali.
Vidám kép, édes könnyűség:
meglep, megállít és kísért.
De többször látva: látomány
volt ő, és mégis földi lány.
Lépése szűzi és szabad.
Házias minden mozdulat.
Alakja nyájas, tiszta fény.
Nyomában emlék és remény
kelt: mivel ő sem állt a szív
mindennapi és primitív
éhei, kis búk, örömök,
csók, könny, mosoly, vágy, gáncs fölött.
Azóta híven nézem őt,
s lesem élete ütemét.
lelket lélegző drága lény:
útitárs a Halál felé.
Szilárd ész, gyengéd akarat,
szívós erő halk báj alatt.
Valódi asszony, jó s igaz,
intés, parancs, derű, vigasz.
Asszony, és mégis valami
fényt érzek, ami angyali...
Ford: Babits Mihály |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 8 Vas 20:31 Hozzászólás témája: |
|
|
Wass Albert : Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
És én vagyok az a kíváncsi csillag,
mely rád kacsingat
és rád ragyog.
A csók, a csókod, az is én vagyok.
Végigálmodom az álmodat,
ölelésedben én epedek el,
csak én tudom minden kis titkodat.
A kulcs vagyok,
mely szíved rejtett zárjait kinyitja,
s a nyíl vagyok, amely sivítva
holttá sebzi vágyad madarát.
A dal vagyok, mely belőled zokog
holt mámorok tört ívén át az éjbe:
s én vagyok az a sápadtság, amit
éjfél után, ha bálból jössz haza,
rád lehel a sarki lámpa fénye. |
|
Vissza az elejére |
|
prayer Lovag
Csatlakozott: Oct 22, 2005 Hozzászólások: 1107 Tartózkodási hely: Pécs Gesztenyés út 28
|
Elküldve: 2006 Jan 8 Vas 22:33 Hozzászólás témája: József Attila: (Szőke hajam már kibontom) |
|
|
József Attila: Szőke hajam...
Szőke hajam már kibontom a szélnek
De arcomat mosolyba takarom
A hiába várt csókok igazát
Elbocsátja az asszony hatalom.
Rózsákból rakni mindig-égő máglyát
Jól csókos tűzimádó tudna csak
Hát elbocsátlak csókos csóktalan,
Már lángot hívőbb kezek gyujtsanak.
Megosztozunk most iker életünkön
Tiéd a vágy, enyém a szerelem
S kihullsz belölem, mint az üstökös,
De emlék csillag száz marad velem. |
|
Vissza az elejére |
|
blue kéktigris
Csatlakozott: Sep 29, 2005 Hozzászólások: 1041 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2006 Jan 9 Hétfő 9:24 Hozzászólás témája: |
|
|
Ady Endre: Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását,
Szeretem szép, beteg,
Csengő kacagását,
De nagyon szeretem.
Szeretem, hogy elbujt
Erős, nagy voltomban,
Szeretem hibáit
Jóságnál jobban,
De nagyon szeretem.
Szeretem fölséges
Voltomat e nászban
S fényes biztonságom
Valakiben, másban,
De nagyon szeretem. |
|
Vissza az elejére |
|
prayer Lovag
Csatlakozott: Oct 22, 2005 Hozzászólások: 1107 Tartózkodási hely: Pécs Gesztenyés út 28
|
Elküldve: 2006 Jan 9 Hétfő 10:31 Hozzászólás témája: |
|
|
József Attila: Luca
Menyasszony-mulásban
szerelmen nő mogorván,
üres szél a társam,
gyenge szivem sodorván.
Hétszámra hallgatok,
meg se kérdem istenem-
szerelmet mért adott,
hogyha rossz a szerelem.
Ahogy úr lelkemen,
tán már istenkáromlás.
Ez a bús szerelem
szépnek jónak megromlás.
Jércének éles kés,
békés völgynek hóbika,
hímeknek herélés,
gyászlovaknak bóbita.
S nem halhatok én meg,
amig el nem érhetem,
örökös kényének
örökös életem. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 10 Kedd 2:15 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Shelley:A szerelem filozófiája
Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?
A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorit, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?
fordította: Szabó Lőrinc
</p> |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 10 Kedd 14:53 Hozzászólás témája: |
|
|
Andrew Marwell:Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem rühellném.
Töprengenék, hol töltsem el veled
a végtelen szerelmi éveket.
A Gangesz-parton, hol rubin terem,
járnál te: én a ködös Humberen
szenvelgenék. Ha száz év elszaladt,
felkérnélek: add végre meg magad,
mire te addig húznád az időt,
míg megkeresztelkednek a zsidók.
Szerelmem folyton nőne, oly nagyon
lassan, mint egy világbirodalom.
Tíz évig lesném homlokod; tizet
adnék, hogy feldicsérjem szép szemed,
mindegyik fehér mellednek huszat,
százezret annak, ami fennmaradt;
minden testrészednek egy korszakot
s az Újkort, ha szívedet megadod.
Ezt érdemelné, hölgyem, glóriád,
s hidd meg, szerelmem nem adná alább.
De folyton hallom, hogy hátam mögött
az Idő szárnyas fogata zörög,
s tekints előre: lábaink alatt
jön a jövő, az üres sivatag.
Márványkriptád mélyében elveszik
szépséged, s szépségeddel verseim
visszhangja is. És szűziességedet,
mit úgy féltettél, féreg fúrja meg;
s a por elfekszik - ugyanaz a por -
erényeden meg bujaságomon.
A sír privát szállás, ahol kevés
alkalmat kínál a szeretkezés.
Ezért, míg az ifjúság s az öröm
harmat módjára csillog a bőrödön,
s készséges, vágyó lelked, mint a láng
bukkan fel tested minden pórusán:
tekintsük egymást prédának, akár
két felgerjedt ragadozó madár,
hadd használjuk a percet, ahelyett,
hogy elkenődve lötyögjek veled;
hemperegjünk, míg édességed s vad
erőm egyetlen, görgő gombolyag,
aztán nyergeljünk és a kéj lován
vágtázzunk be az élet kapuján,
s mivel megállítani az Időt
lehetetlen, kergessük mi meg őt.
Ford: Faludy György |
|
Vissza az elejére |
|
blue kéktigris
Csatlakozott: Sep 29, 2005 Hozzászólások: 1041 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2006 Jan 10 Kedd 21:28 Hozzászólás témája: |
|
|
Radnóti Miklós: Hajnali kert
Az alvó házból csöndesen
kijött a feleségem,
egy könnyű felleg úszik épp
fölötte fenn az égen.
Mellém ül és a hajnali
nedves füvek most boldogan
felé sikongnak, hallani
és fordul már a hallgatag
virágok szára, jár a fény
s megvillan rajtuk néhol,
nesz támad itt, toll villan ott
s kakaska kukkorékol.
Rigó pityeg választ s a kert
susogni kezd, minden bokor
alján apró fütty bujdokol,
kibomlik sok hüvös levél,
s fénylik itt egy szalmaszál
a fűben és két ág között
kis pókok fényes szála száll.
Ülünk a fényben, hallgatunk,
fejünk felett a nap kering
s lehelletével szárogatja
harmattól nedves vállaink.
1938. |
|
Vissza az elejére |
|
zsuka49 Kisangyal
Csatlakozott: Oct 08, 2005 Hozzászólások: 726 Tartózkodási hely: Budapest, Zugló
|
Elküldve: 2006 Jan 11 Szerd 11:07 Hozzászólás témája: |
|
|
Anna Ahmatova: Ház a hóban
Bolyongunk egyre, kéz a kézben,
nem tudunk elszakadni még.
Szótlan tűnődsz. Nem szólok én sem.
Sötétedik az esti ég.
Hallgatunk, templomba betérve,
keresztelőt, nászéneket.
És nem nézünk egymás szemébe...
Velünk minden másképp esett.
Aztán a havas temető vonz.
Ülünk. Könnyűl lélegzetünk...
Egy házikót a hóba rajzolsz. -
Abban mindig együtt leszünk.
Fordította: Rab Zsuzsa |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2006 Jan 11 Szerd 21:28 Hozzászólás témája: |
|
|
Kányádi Sándor: Egyszer majd szép lesz minden
Egyszer majd szép lesz minden,
a telet s az őszi
félelmet, hidd el,
szerelmünk levetkőzi.
Úgy állunk majd a fényben,
mint a virágzó ágak,
büszkén viseljük szégyen
nélküli koronánkat.
Sötétben sem kell félnünk,
útjaink beragyogja
hajdani szenvedésünk
virrasztó teleholdja. |
|
Vissza az elejére |
|
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
|
|