|
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
Szerző |
Üzenet |
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Márc 10 Szomb 22:56 Hozzászólás témája: |
|
|
Jánosi András: Neked
Ha szemedbe nézek látom a világot,
iriszedbe bújtatott képeket látok.
Hogyha kérdezel hangod úntalan édes,
ha nem egy zenekar, akkor vonósnégyes.
Markodban rejtőző hatalmas melegség
minden idegemnek igéri az estét.
Bőröd pórusai hajnalok láváját,
édes illatukat szűntelenül ontják.
Lelkedre, hogy nőjön, ritmusokat lopok:
koppanó lépteid dübörgő nagydobok.
S neked én viszem át a fogamban tartva,
e hatalmas szerelmet a túlsó partra!
December 20, 2004, Oronó |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Márc 13 Kedd 20:48 Hozzászólás témája: |
|
|
Somogyi Ottó: Reményszonettek
I.
Ah, be rég is volt, mikoron hölgyem,
szabad utamra bocsájtva szólott:
"Bezárom illatozó, dús völgyem!"
Pedig mily édes muzsika szól ott!
Vagy; új kalandok fess mezejére
vágyva én mondtam másnak nemet,
hogy egy leány szépséges fejére
kössem vándor pántlikás énemet.
És mégis! Ahányszor a szabadság
könnyű íze omolt számban széjjel,
nemsokára hiánytól szenvedtem.
Hol szerelmes szívet fakaszt vadság!
Egymásba zuhanni minden éjjel!
Így; újra szeretni vetemedtem!
II.
Csalfa szeretők, hű szerelmesek!
Lehetne ezer érvem sorolni,
mily sok gyönyörűt rejt minden holmi
ármánynak vélt kacaj! Szépségesek!
Apró női fondorlatok rabja
vagyok újra, s újra, minduntalan
reménybe verten járva úttalan
utakat, hol célt a női szív adja.
Tehetek-e mást, mint hódolatom
jeléül tisztelettel borulok
lábatokhoz, s szeretetemet adom.
Kinek kell, s attól én is fogadom.
Boldogságotokra beh szomjuzok!
Vágyam ez nekem, nem feladatom.
III.
Vágyaim feladata, hogy engem
szolgáljanak nagy-nagy alázattal,
szívemnek engedelmesen
tartozva hűség magyarázattal.
Érzelmeket lassan fonogatok,
a boldogság szőttese úgy készül,
hogy szemsugárnak fényeket adok,
és szerelmekbe szövöm emlékül.
A bűvös, varázs bájitalokban
fürdő szeretet nem lehet önző,
nem rejtőz mélyre fiatalokban.
Idősb érzés, néha rám köszönt; Ő.
Én mertőznék szerelmi dalokban.
S Te hallgasd, hogy zeng e NŐ KÖSZÖNTŐ.
(2006.03.08.) |
|
Vissza az elejére |
|
Lacoba Grállovag
Csatlakozott: Dec 23, 2005 Hozzászólások: 2351 Tartózkodási hely: Zagyvaróna
|
Elküldve: 2007 Márc 13 Kedd 21:02 Hozzászólás témája: |
|
|
Guillaume Apollinaire: Búcsú
L'adieu
J'ai cueilli ce brin de bruyere
L'automne est morte souviens-t'en
Nous ne nous verrons plus sur terre
Odeur du temps Brin de bruyere
Et souviens-toi que je t'attends
Letépem ezt a hangaszálat
már tudhatod, az ősz halott
e földön többé sose látlak,
ó idő szaga hangaszálak
és várlak téged, tudhatod. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Márc 18 Vas 18:41 Hozzászólás témája: |
|
|
Weöres Sándor: Canzone
- feleségemnek
Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem,
ó, hallgat még felőled benn a lélek,
mely fátylat von köréd, szerelmesem,
s még nem tudom hogy néked mennyit érek,
jósorsodat hozom, vagy tán halálom
arany s gyémánt díszét, még nem tudom:
új, mézes fájdalom
indái közt nehéz utat találnom.
Csak azt tudom, hogy társra sose várt
az én szívem s lettél egyszerre társa,
elvéve tőle életet s halált,
hogy visszaadd másféle ragyogásra;
hol bennem erdő volt: dúvad- s madár-had
hazátlan csörtet villámtűz elől;
és kunyhóm összedől,
ha benne otthonod meg nem találtad.
Csak azt tudom, hogy hajlós testeden
szinte öröktől ismerős a testem,
fejemnek fészke ott a kebleden,
s nem szégyen, ha előtted könnybe estem,
semmit se titkolok s ős-ismerősen
jársz vad, töretlen Tibet-tájamon,
imbolygó szánalom,
vagy éji égen csillagkérdező szem.
A megtépett ideg, e rossz kuvik,
szemed nyugodt kék mécsét megtalálja;
kicsinyke úrnő, térdedhez búvik
s elszunnyad az érzékiség kutyája;
és benn a Fénykirály, az örök ember,
még hallgat, tán nem tudja szép neved,
s nem mond ítéletet,
így vár piros ruhában, szerelemben. |
|
Vissza az elejére |
|
stando Gold Member
Csatlakozott: Apr 01, 2006 Hozzászólások: 702 Tartózkodási hely: Pécs
|
Elküldve: 2007 Márc 19 Hétfő 21:36 Hozzászólás témája: Mestyán Ádám: Rózsafűzés Beának |
|
|
Mestyán Ádám: Rózsafűzés Beának
Legyen ez a vers menedék, legyen aranykupola,
legyen meleg, kérges kéz, legyen klasszikus arcél,
legyen süppedős fotel, legyen plüssmaci és sütemény.
Legyen ez a vers hallgatag erdő, szélzúgásos lombok
fülelnek, miféle jajszó, miféle panasz ér el hozzájuk,
legyen ez a vers szélzúgás, legyen kék visszhang.
Legyen ez a vers tenger, legyen kapu, legyen túlvilág,
legyen csak a tiéd, legyen a lélek szeme, legyen a tiéd.
Legyen ez a vers menedék, legyen ima ez a szófüzér,
fond hát magad köré, ha fázol, újra fázol a sötétben. |
|
Vissza az elejére |
|
stando Gold Member
Csatlakozott: Apr 01, 2006 Hozzászólások: 702 Tartózkodási hely: Pécs
|
Elküldve: 2007 Márc 19 Hétfő 21:41 Hozzászólás témája: |
|
|
Fábián Zita: akkor
akkor majd csak próbálok levegőt venni,
némán hallgatni ahogy az eső vájatokban
csorog végig a reszketeg ablaküvegen, mint
olvadó hó a tűnő téli éjen, mikor apró
reménysugár cirógatja végig a félénk,
hidegtől terrorizált rügyeket, úgy
bontogatom érzékeimet, próbálgatom
érzéseimet rajtad, veled és néha
nélküled, míg lecseppen az utolsó
esőcsepp, aranylón hintázik az ablak-
párkány szélén, és mint Dalí órái, úgy
folyik le a fákról, a hirtelen köddé
váló, akaratos idő testet ölt egymás
karjában, mint sosem tapasztalt vágy
és én csak próbálok levegőt venni, hogy
élhessek együtt ezzel az érzéssel, amit sem
megfogalmazni sem megmagyarázni,
sem elüldözni nem tudok, nem lehet |
|
Vissza az elejére |
|
blue kéktigris
Csatlakozott: Sep 29, 2005 Hozzászólások: 1041 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2007 Ápr 1 Vas 14:46 Hozzászólás témája: |
|
|
Gyóni Géza: Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hínár-karukkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irigy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak. |
|
Vissza az elejére |
|
blue kéktigris
Csatlakozott: Sep 29, 2005 Hozzászólások: 1041 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2007 Ápr 2 Hétfő 20:04 Hozzászólás témája: |
|
|
Gyóni Géza: Te nem lehetsz...
Te nem lehetsz soha az enyém.
Te nem lehetsz sohase másé.
Te nem lehetsz a magadé sem.
Egyém vagy mégis mindörökre.
Titkos nézések, halk beszédek,
Ha más hallja is, nékem szólnak.
Nekem beszél a kacagásod,
S a könnyeid nekem beszélnek.
Titkod tenéked nincs előttem.
Nekem meggyónod minden vétked,
S amit magad előtt is rejtesz,
Titkok titkát nekem bevallod.
Én állok közted és közötte,
Aki eljő, hogy leszakítson.
Mindegy, ki lesz, mert nem lesz senki.
Engem ölelsz, ha megölelnek.
Te nem lehetsz soha az enyém.
Te nem lehetsz sohase másé.
Te nem lehetsz a magadé sem -
Enyém vagy mégis mindörökre. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Ápr 21 Szomb 18:54 Hozzászólás témája: |
|
|
Kovács Anikó: Vallomásféle
Neked...
Tudod, én már nem változom.
Ilyennek maradtam, mint akit megismertél
négy éve abban a régenvolt tavaszban – vagy
már nyár volt? Lásd, mit sem számít, hozhatok
én tanúként elébed bárkit, mindegyik igazolhat,
mind mellettem áll majd, ha megkérdezed:
- Ez az érzés ennyire áthat…?! - Nem. Nem
ennyire. Ennél sokkal jobban, - azt hiszem
semmit sem tudok ennél biztosabban, és azt
mondom magamnak: maradjon így minden,
így szeresselek, így maradj nekem titkon örök
szövetségem, - az, aki nekem az egyetlen vagy
ebben a nagy, szent és szépséges vétségben, -
már ha szeretni bűn, és így szeretni szégyen.
Nem változom, mert nem változhatom, - nem
tántorít el semmilyen szó, vád, vagy fogalom,
mert benned rejtette el Isten azt a nyughelyet,
mit nem tud versbe szólítani a gyönge képzelet,
mert kophatatlan a perc, amelyben összeolvad
az eltelt négy év és a bíztató holnap, te csodát
hozol, - emberek közt áldott - aki segít túlélnem
kínozó hiányod, fehérre festeni a tisztátlan világot,
elűzve minden fénytelent, ami fájt, vagy bántott,
erőt ad eltűrni a tél holt éjszakáit, a sok szürkét,
segít nem meghallani a nyárnak - fájó megvénültét.
Jön a május, te segíts hogy minden eggyé legyen, -
szép napjaink lesznek, hidd el, szép és felhőtelen...
Tudod, - én már nem változom sosem.
Budapest, 2007. április 20. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Máj 11 Pént 20:19 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">
Mülléder Mária Terézia: Ahogyan én...
Mondhatnám azt
ahogyan a fák
amikor reggelente
rám nevetnek...
De nem emlékszem
a platánok, gesztenyék
hogyan szeretnek
Ahogyan
Én
képes
vagyok
szeretni
szeretlek
Mondhatnám
ahogyan élő szervezetek
kapkodva oxigén után-
mély levegőt vesznek
Nem emlékszem
mások hogyan
szeretnek
Szeretlek, ahogyan
az én lélegzetem
megtelik veled
Csakis így
csakis így szeretlek
Mondhatnám
mint a partok
ha kapaszkodnak
hullámok után
apály-dagálykor üzennek
nekilóduló tengerész
akaratnak, szíveknek
Csalóka a víztükör
fodor fintora
Tudom is én
vizek, vagy
mások hogyan
is szeretnek?
Szeretlek
ahogyan
Én
szeretlek
Látod:
elmondhatatlanul...
</p> |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Máj 12 Szomb 19:56 Hozzászólás témája: |
|
|
Szent-Gály Kata: Keresztúton
,,Azt mondja az Úr:
Kevés az, hogy a szolgám légy,
s fölemeld Jákob törzseit,
és visszatérítsd Izrael maradékát.
Nézd, a nemzetek világosságává tettelek,
hogy üdvösségem eljusson a föld határáig.'
(Iz 49,6)
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?
Reszketni, remegni az Olajfa-kertben...?
Elhagyatva lenni, egyedül a bűnnel...?
Szemben a Halállal, szemben a közönnyel...?
Adnád-e kezedet szorító kötélnek...?
Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek...?
Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben...?
Az ostorozásnál eltakarnál engem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek...?
Tudsz-e túrni értem, hordani keresztet...?
Roskadva, remegve, föl, egész a célig...?
Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik...?
Tudod-e karodat szélesre kitárni...?
Az egész világért áldozattá válni...?
És tudsz-e pihenni úgy a kereszten,
hogy örvendezz rajta: mindig ezt kerestem...?
Tudsz-e mellém hágni...? A helyembe lépni...?
Magadat feledve életemet élni...?
Egészen eltűnni, elmerülni bennem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...? |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Máj 21 Hétfő 19:38 Hozzászólás témája: |
|
|
Sárhelyi Erika: Értünk
.... mert meg kell próbálni hinni benne,
hogy egymás nélkül értelme se lenne,
s menni kell, együtt, fejünk felemelve,
ha látszólag már minden elvetélt...
... mert meg kell próbálni napról napra,
egymás szemébe, bőre alá bújva,
minden hajnalon megszületni újra,
érted, értem és a szerelemért... |
|
Vissza az elejére |
|
Captnemo grállovag
Csatlakozott: Aug 25, 2005 Hozzászólások: 573 Tartózkodási hely: Jászapáti
|
Elküldve: 2007 Jún 15 Pént 11:47 Hozzászólás témája: |
|
|
<p align="center">Lőrinczi L. Anna: Szeretlek
Szeretlek
- csak így egyszerűen...
Oly természetes szerelemmel,
ahogy a hóvirág szirmait
kacéran bontogatja a februári nap,
s a telet elzavarja a tavasz.
Ki kényszeríthetné a sejteket arra,
hogy ne osztódjanak,
s többé ne érezzem érintésed
nyomán a dallamot, melyet
bennem játszanak?
Elmondhatnám, ha volnának szavak,
hogy ölelő két karodban
olyan a csend, hogy
csak a gondolataink suttognak.
Kiálthatnám, hogy mindenki hallja meg,
milyen az, mikor röpít egy érzés,
mint tollpihét elragadó fergeteg,
milyen az, mikor melletted ébredek,
s végtelen kékség tölti be a lelkem...
Két szemem íriszedben fürdik,
s veled zuhan a csillogó mélybe.
Szeretlek
- csak így egyszerűen.... </p> |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Júl 2 Hétfő 9:39 Hozzászólás témája: |
|
|
Káli László: Egyszerűen
Szeretlek.
Csak így, egyszerűen.
Mindenféle
hasonlatok, képek,
és rímek nélkül.
Tudom, megérted
így is. Mert végül
nem a szó a fontos.
Hanem ami legbelül,
mindvégig ott lapul,
kimondatlanul.
Ahogyan a víznek
senki sem mondja,
anélkül is tudja:
lefele kell folynia.
Ahogyan a parazsat
izzítja a fuvallat.
Oly természetes éppen,
miként szeretlek Téged.
S ahogyan a tengerek
hullámai mindig
a parthoz sietnek,
éppen úgy igyekszem
én Hozzád, Kedvesem!
Szeretlek.
Csak így. Egyszerűen.
De túl mindenen.
Tűzön és vízen.
Így érdemes.
Így hiszem. |
|
Vissza az elejére |
|
Anna1955 Site Admin
Csatlakozott: Mar 07, 2005 Hozzászólások: 9401
|
Elküldve: 2007 Aug 24 Pént 17:51 Hozzászólás témája: |
|
|
S. Farkas Zsuzsanna: Távoli kedvesem
Mondd,
hol a távolban összeszaladnak a felhők
ott állsz-e Te is az ablak előtt?
Nézed-e álmosan a szürke világot,
álmodsz-e rólam,
míg kinn veri a tájat a nyári eső?
S gondolsz-e rám,
ki csak rád vár a fázós magányban?
Távoli kedvesem,
ugye ott állsz te is az ablak előtt?
Fázok és várlak, és vágylak e nyárban,
e nyárban mely őszt fest a kinti világra,
szomorú szürkét, fázósan szenvedőt.
Távolba szállnak érted a vágyak,
ablakon cseppek könnyként szitálnak,
látlak mozdulni a zápor táncában...
Ott látlak állni, engem ölelve
ketten a fák közt, ketten a mennyben,
ott, hol a legjobb: véled kettesben
...Távoli kedvesem...
De jó is lenne az esőt figyelve,
összesimulva, egymást ölelve
várni meghitten, míg a vihar elül... |
|
Vissza az elejére |
|
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
|
|