FullExtra Arcképtár

[Anna1955]

Budai Ferenc
alias: cirimok





1975 karácsonyán születtem, szüleim azóta is rettegik a szentestét, nehogy megint rácsesszenek.
Más az első pillanatban egy meztelen nő sírt mellettem az ágyon. Ez húsz évvel később és azóta is gyakran ismétlődött, változó szereplőkkel.
Rém rossz gyerek lehettem, mert első pillanatomban is kaptam egyet a fenekemre. Ez szintén visszatérő helyzet volt, közel húsz éves koromig.

Szüleim amolyan kockafejű kis szobatudósnak neveltek, valódi gyermekkorom kizárólag az apai nagyszüleimnél lehetett. Elég sokat írtam róluk, aki olvasta, tudhatja.
Szüleimmel öt éve nem tartom a kapcsolatot, ennek oka jóanyám , aki sem viselkedni, sem a nyelvét fékezni nem tudja. Én pedig már 40+ évesen nem vagyok hajlandó úgy táncolni, ahogy ő fütyül. Több kapcsolatomat, és öcsém házasságát is ő tette tönkre, legyen ennyi elég belőle.

Eredeti szakmám vegyésztechnikus, de belmerültem a biokémiába, ásványtanba, meg szinte minden természettudományos ágba, ezért hajlamos vagyok amolyan kéretlen tanácsadóként osztani azt, ami nekem sincs.

Humoromat alighanem keresztapámtól loptam, sajnos 1%-a sem vagyok az ő fergeteges jellemének.

Magányos gyermek- és ifjúkorom volt, ha csak lehetett olvastam. Öcsikém 6 évvel később érkezett, sajnos ez pont akkora korkülönbség volt, hogy szinte sosem lettek közös élményeink.

Nyaraim megoszlottak a betonkeverő, a málnaföld, ribizliföld és a kapálásra váró kukorica- és cukorrépa földek között. Mikor szeptemberben a többiek a nyaralásukat ecsetelték, én mélyen hallgattam, és nem mertem elmondani, hogy a Balatont is csak képeslapon láttam.

A beszari, visszahúzódó énemet a feleségem tudta kibontakoztatni, aki két gyönyörű kislánnyal is megajándékozott. 18 és fél éve vagyunk együtt, jóban-rosszban és barátok közt, persze éjjel-nappal Újhatvan.

Dolgoztam vagy harminc helyen, tucatnyi újítást, kisebb találmányt és pár technológiát tudhatok magaménak, mondhatom anyagiaktól mentesen, mert egyikből sem profitáltam. ÉN nem...

Gyerekkorom óta imádom a kavicsokat, ma már csiszlgatok is. Közben -egyszer mutatták meg, hogyan kell csinálni- ma már azon kevesek egyike vagyok, akik az úgynevezett vékonycsiszolatokat szabad kézzel, nagy mennyiségben készítik. Ez 0,02mm vastagságúra csiszolt kőszeleteket jelent.

Jelenleg egy gumigyárban vagyok oktató, és minden reggel úgy megyek be, hogy jéé, még mindig nem rúgtak ki.
Mivel elég sok rossz és bunkó tanárom volt, igyekszem az ő hibáikat elkerülni, és talán valamennyire a diákjaim szeretetét is kivívtam.