Elküldve: 2010 Jún 2 Szerd 20:25 Hozzászólás témája:
Szűcs Gyuláné
alias: doszke
Születtem Hajduszoboszlón, l945. március 8-án.Négy éves koromtól
Debrecenben élek, de laktunk Nyíregyházán is hét évig l959-ben visszaköltöztünk Db-be.
Közgazdasági Technikumi Ker.Tag. érettségim van.
Kereskedelmi területen dolgoztam irodán: voltam: gépkönyvelö, ellenőr, rendész ez utóbbi rövid ideig (2.év)
Majd másik ker. cégnél :irodán, könyveló, pénzügyi munkatárs, folyószlarendező.
1996-ban több betegségem miatt, leszázalékoltak(asztma, gerincsérv stb)
Tulajdonképpen 96-óta foglalkozom versírással, h o b b i k é n t .
2007-ben megözvegyültem. (KÉt Fiam még nem házas.)
Kedvenc időtöltésem, pl. Séta, de nem rendszeresen, Nagyerdőn társaságban, fürdőzés, úszás, kerti tevékenység
nagyon nagy örömmel olvasok itt ezen a helyen a FULLEXTRÁBAN.
Van egy baráti társaságom (kb lo személy)
Nem hallgatom el, hiszem az Isten létezését, római katolikusként:, járok lelki körbe(bibliaóra), tornázni, misékre.
2008-óta tagja vagyok a Batsányi- Cserhát Művész Kőr Alföldi Tagozatának. Valamint, hogy elkészült egy verses kötetem ez év elején.
Összel készülök a következő összeállitásához! Örömömre szolgál, hogy a Full-Extrában ilyen nagyszerű emberekkel léphetek táv- ismeretségbe.
1961 májusában születtem, Jurij Gagarint a világűrbe a Vosztok-1.
csak hetekkel előttem röpítette. Ez évben épült a fal Berlinben. A
kietlen Nyírségben nevelkedtem, nyaranta vakációzni Somogyba, a
gyékényesi bányatóra mentem.
1970-től Budapesten teremtem, majd középiskolai tanár lettem, erre vetemedtem.
Az angol nyelvet Oxfordban és Londonban felszedegettem, majd történész-kandidátus lettem.
Van három álomszép gyermekem, és egy kedves feleségem, 25. házassági
évfordulónkat ünnepeltük nemrégiben.
Vagyok kül- és biztonságpolitikai tanácsnok a Parlamentben.
Elküldve: 2010 Nov 11 Csüt 20:45 Hozzászólás témája:
Balla László
alias: ballalaci
1965. november 15-én születtem Budapesten. Gyerekkorom egy részét Pomázon éltem, majd visszaköltöztünk a fővárosba. Sokat nyaraltam a Mátrában rokonoknál, így nem csoda, hogy a hegyek szerelmese lettem.
Futball-kapuskodtam és elvégeztem a Vendéglátó Ipari Szakiskolát, felszolgáló szakon.
Jelenleg is ezt a mesterséget űzöm, máshoz még kevésbé értek. 1987. nagyon hideg telén ismerkedtem meg párommal, akivel azóta is együtt élünk. 1988-ban megszületett lányunk Adrienn, 1990-ben pedig fiunk László.
2001-ben költöztünk Vácegresre, újonnan épült, első saját kis otthonunkba. Feleségem beiratkozott esti gimibe, én meg véletlenül (szó szerint) ott ragadtam vele. Egy padba ültünk, és egy évvel a lányom előtt érettségiztünk, ráadásul ugyanabban a teremben, ahova ő járt nappali tagozatra. Habár a magyar középkori történelem tanulmányozása már előtte is a hobbim volt, valószínűleg ott történhetett velem valami, ugyanis abban az időben kezdtem el papírra vetni gondolataimat. Sajnos kevés a szabadidőm, de amikor számomra érdekes témára akadok, akkor szenvedéllyel vágok bele a kor tanulmányozására. Mindig megpróbálok hiteles maradni. Sokszor egy mondat leírása 2-3 hét kutatómunkámba kerül. Ez nem panasz, mert örömmel teszem. Írásaim nyelvezetében mindig az egyszerűségre törekszem, hogy bárki számára könnyen érthető legyen.A régmúltból kiragadott történetek felidézésével az a célom, hogy felhívjam a figyelmet, mennyi névtelen és neves ember ha kellett, életét is képes volt feláldozni a Szeretet, a Hit, a Becsület és a Haza védelmében. Próbáljunk utódokhoz méltón élni, történeteiket tovább adva gyermekeinknek, unokáinknak.
Álmom és vágyam, hogy egyszer saját kötetemet láthassam a könyvesboltok polcain. Tudom, nem egyszerű, de titkon bízom benne.
Elküldve: 2010 Nov 20 Szomb 20:40 Hozzászólás témája:
Hardik László
alias: ho
1962 Április 30.-án felmentem Anyukámmal – mentővel, Üllőről – Budapestre, megszületni.
A felvonulás előkészületei beszűrődtek a kórház ablakán, hozzátettem a magam öntudatlan, dühödt bömbölését, azután vissza a faluba 11 évig, vályogház földucca.
Padláson irodalom, beömlő fény, elemi iskoláim azóta eltartanak 3-4 könyvvel paralel szimultán.
Nagypapáimat nem ismertem. Szüleim elváltak ötéves koromban, apámnál maradtam, aki aztán elvett valakit nevelőanyámnak. Anyám az időtájt eltűnt, és férjhez ment valakihez.
Apám `73-ban meghalt, így kerültem fel Pestre, és lett nevelőapám, meg közös testvér. Érdekes módon a lakáskiutaláshoz legidősebbként én érkeztem meg harmadik gyereknek. Későn érő típus vagyok.
Pestimréből Kőbánya, aztán Újpest, Nyugati és Keleti part. Még másfél évig voltam katona. Tűzszerész, szakaszvezető. Csináltam 2 tüzijátékot lefényképezett a Népszabadság.
Leszereltem és lehúztam 8 évet a bp.-i Tüzép-nél, meg egy házasságban.( az egyetlen korszak életemben, mikor pénzem is volt meg adósságom)
Elsőszülött fiamat elvitte Csernobil. Ebben az időszakban nem foglalkoztam irodalommal.
`94-ben otthagytam családot egy kertesházban, és hosszas nekifutás után mikor a hullámok már erőteljesen csapkodtak fejem körül, 96-ban kimentettem a nevemet Amerikába. Az aranykor vége felé.
Körözött az Interpol – semmi különösebb erőszak; testőrből stróman, cégek, Áfák, bukta ügyek – 7 évet éltem kint illegalitásban. Közben felnyírt nagy kopaszból hosszútávfutó lettem, aki angolul olvas és álmodik.
Mert volt egy álmom gyerekkoromban, miután láttam a ` Ha Kedd van akkor ez Belgium ` filmet.
Fiatalok ültek a szobában, körbeadtak valamit, színhely Amszterdam. Aznap éjjel odaálmodtam magam közéjük, másnap újra, és évekig. A „ dologról” nem tudtam semmit, de lett társaságom, kalandoztunk, megbecsültek.
Mai napig hatással van a személyiségemre az a tapasztalat, de hogy prófétikus álmodás, vagy a bizonyosság kivetülése irányított ? Ki tudja ?
Nem is érdekes. Az ingerszegény környezetben kapcsolatba kerültem a Szellemmel.
Kitanultam amit a ház körül lehet – a mai napig abból élek amilyen életmódra váltottam – és igyekeztem tartani magam az új feltételrendszerhez ami biztosította számomra, hogyan érdemes élni.
Ne bánts mást. Mondta a változás hangja és vegetáriánus lettem 4 évig. Megtanultam adni, elfogadni, és mindezt idegenben, nyelvtudás nélkül, porig rombolva az Egót. Túléltem a gyerekkorom.
Írni akkor kezdtem megint – a kamaszkori próbálkozások után – mikor a honvágy nevezetű karma kezdett visszaráncigálni csődtömegemhez. Igyekeztem kifejezni magam, magamból, magyarázni tetteim az ottmaradottaknak. Magamnak.
Építgettem a hídfőállásaimat, hazatérésemet előkészítve csiszolódott a stilárisom itt a képernyő előtt
Kalandozásaim során különböző magasságokat jártam meg, hegycsúcsokkal, naplementével, baráti társasággal, indián szertartásokon. A tudatmódosító szerek valóságaimat módosították ( és mondhatom rájuk is fért az optikai-tuning )
"Van akinek a bőség kötelező, van akinek az aszkézis."
Spirituális hátországom, indiai Mesterem, aki megtanított enni inni szeretni, és elvitt a Nagual-hoz
Aki beavatott.
Fogalmazgatom kilátástalan feladataim, mióta eszméletre dermedtem, a költészet segít. Elkészült a leltár, kifizettem a számlám, prózám a kapcsolatrendszerem. Úgy élek ahogyan szeretek élni, tudom hogy elszúrtam, tudom hogy javítom. Hétköznapjaim részletei magukért beszélnek.
Verset írni szeretek, még akkor is ha el kellett fogadnom, hogy a megfogalmazhatatlant körmölgetem. Se baj, ez van, ez vele jár az ember-léttel.
Tudom hogy könyvre nem lesz már időm. Ezért előadom.
`Cselekedeteim őszinték, de színészkedem`
Elküldve: 2011 Jan 14 Pént 23:17 Hozzászólás témája:
Erdős Pál
alias: sodrelap
Erdős Pál a becsületes nevem, Erdős Pál Attila néven többek között főállású újságíróként több mint 10 szerkesztőségnek írtam riportjaimat, glosszáimat.
Ma már nyugdíjasként élvezem, élvezgetem, élvezgetném az életemet, jóban, rosszban kitartó feleségemmel, akivel immáron közel negyven esztendeje élek egy fedél alatt, nagy szeretetben, szerelemben. Két gyermekem már révbe ért, fiamnak két lurkója van - úgy imádom őket, mint a sajátjaimat -, szomszédok is vagyunk, lányom éppen férjhez menni is készül( talán ideje is), hiszen már nem tini...
Nos, zajlik az élet minálunk.
Verseimet Erdős Pál Attila néven jegyzem, alias sodrelap, és nem sóderlap - noha sokan így szólnak verseimhez -, amelyből közel ezer van, ilyen is, olyan is, ami már felkerült az internetre.
Írtam már egy sportkönyvet is, vegyes érzelmeket keltve, így a kedvem is elment tőle... Ám írás nélkül lehet élni, de minek...
Háromszor részesítettek nívódíjban, egyszer 1991-ben országosan is, nos most elfogadnám az érte kapott jutalmat, valorizáltan persze.
Járműgépészként sok sikerben volt részem, néha csalódás kísérte pályámat, ezért váltottam, de egy közös találmánnyal és rengeteg újítással több elismerésben és miniszteri kitüntetésekben is részesültem.
Budapest, 2011.01.11. Erdős Pál (Attila)
alias sodrelap
Elküldve: 2011 Feb 6 Vas 22:45 Hozzászólás témája:
Vas Lajos
alias: Freewolf
Farkasnak hívom magam, a Vas Lajost. Tiszteletből és a kihívás miatt teszem,
mert a szabad farkasok mindig is magkapták a fantáziámat. 1960-ban születtem
egy kis álmos, poros világban, most Budapesten élek családommal. Eszembe
nem jutott írni, talán úgy 2005.-ig, akkor az interneten találtam egy írásokkal
foglalkozó helyet és belevágtam. Ma már társtulajdonos vagyok egy másik
irodalmi portálon, de a bennem lévő szabadság utáni vágy kószálni kényszerít.
Ide is a véletlen hozott és jól érzem magam, mert béke van. Kóborlok, mint
a névadóm, vitázni, szavakkal vívni csatákat más helyen, de ide, a szöveggé
változott érzéseim hozom, úgy jövök. Erényekből és hibákból vagyok
összegyúrva, bár van olyan hibám, amire büszke vagyok, remélem több az
erény! Néha mesélek Nektek, néha a meséiteket olvasom, talán ettől is ilyen
szép ez a világ!
Elküldve: 2011 Feb 7 Hétfő 18:56 Hozzászólás témája:
Forgács Péter
alias: forgacspeter
Én egy fiatal, 19 éves fiú vagyok, kívülről marcona és durva, a belsőmet alapvetően titkolom , mert utálok már gyengének tűnni, azért nem jár elismerés, így az alkotásban élem ki az érzékenységemet.
Nincsenek nagy elvárásaim, ha néhány embert elgondolkodtatok, vagy megérintek, az már nekem katarzis. Nem tartom magamat igazán tehetségesnek. Valószínűleg felnövök, és beállok a sorba...
Az leszek, aki belül sír, de kívül mogorva.
Elküldve: 2011 Feb 9 Szerd 13:12 Hozzászólás témája:
Fanea József
alias: jozsi
1988. április 5.
Fanea Józsefnek hívnak. 1988-ban születtem. Erdélyi vagyok, a Szatmár megyei Sárközújlakon nevelkedtem.
Mindig is készetetést éreztem arra, hogy írjak, bár az igazság az, hogy tehetségem nem nagyon van hozzá. De ezt személy szerint nem tartom olyan fontosnak.
Tanultam. Tanulok. Tanulni fogok. Úgy érzem élethivatásom az, hogy katolikus pap legyek. Ennek az útján haladok. Három évet tanultam Erdélyben teológiát, aztán lehetőséget kaptam arra, hogy Rómában folytathassam tanulmányaimat és felkészülésemet. Ha minden igaz, akkor legkevesebb hét évet fogok itt eltölteni.
2005-ben találtam rá a Fullextrára. Nagyon örültem ennek az oldalnak, még akkor kamaszként jó volt érezni azt, hogy a barátaim mellett másokkal is megoszthatom azt, ami bennem van. Aztán elmaradtam... a középiskolai utolsó évei... a teológia első évei... majd a római első hónapok... s nemrég felidéződött bennem néhány emlék... s megnéztem, hogy érvényes-e még a regisztrációm.
Újra feltört bennem az, hogy aktív tagja legyek az oldalnak.
Szeretnék az is maradni.
jocó
Elküldve: 2011 Feb 9 Szerd 19:55 Hozzászólás témája:
Molnár Szilvia
alias: aphrodite
Molnár Szilvia vagyok, 1973-ban születtem a Szűz jegyében.
Szegeden élek, könyvtáros vagyok. Kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek. Büszkeségünk egy csodaszép és okos kutyus, akit két és fél éve nevelünk.
Tinédzserként kívánkoztak ki belőlem az első kezdetleges sorok, amiket több és több követett, ám ezek elenyésztek. 1996 környékén kezdtem tudatosabbá válni, amikor az internettel való ismerkedésem során amatőr irodalmi oldalakra vetődtem. Akkor váltam végképp tudatossá, és mertem is magam felvállalni, amikor a 2000-es évek elején csatlakoztam a Barátok Verslistához.
A távol-keleti vonzódásom során beleszerettem a haiku versformába. Gyakran próbálom ki magam benne.
Több antológiában és folyóiratszámban szerepeltem már a Barátok Verslista által /Hajnal-könyvek sorozat; Képzeld el... folyóirat/.
Idén második alkalommal lettem kiválasztva a Napkút és Cédrus Alapítvány országos haiku pályázatának egyik nyertes szerzőjeként.
2009 és 2010-ben szerepeltem többek közt a MAIT "Aranyló búzaszemek" és a "Beszélő múlt" válogatásában és a "Verselő" antológiákban.
Elküldve: 2011 Feb 10 Csüt 22:11 Hozzászólás témája:
Török József
alias: Benjoe
1954 február 16-án születtem a Nyírség és az Érmellék találkozásán, Piskolton(Szatmár megye, Románia). Gyermekkorom, mint a többi gyereké, óvoda, iskola, majd a középiskola Nagykárolyban, ahol 1973-ban leérettségiztem. Bár verseléssel előbb is foglalkoztam , de Fényi István tanárom és költő hatása nagy lendületet adott, ebben az időszakban sok verset írtam, inkább magamnak, mert a szocialista beállítottságú publikációk rendre visszautasították, a kor hangulatába nem illő verseimet. Középiskolás éveim másik nagy meghatározó egyénisége Németi János régész volt, akkor a nagykárolyi múzeum igazgatója,akivel diákéveim legszebb vakációit töltöttem el a piskolti kelta temető feltárásában. Én is régész akartam lenni, ám többszöri sikertelen felvételi után elmentem dolgozni, majd két év ingázás után, Szatmárra költöztem , ahol jelenleg is élek családommal. A munkásévek durva világa megölte bennem a múzsát, nagyobb rendszerességgel írni 2000 után kezdtem el ismét, amikor Vetésre kerültem kultúrigazgatóként, majd három éven át tanárkodtam. Jelenleg ugyanitt dolgozom postásként, már 8.éve, lelkes helytörténész vagyok, és régészetileg is szeretnék hozzájárulni a falu történetének kutatásához.
Fordulópontot jelentett életemben a Fullextra. hu irodalmi oldal felfedezése, azóta is aktiv tagja vagyok, itt több mint 170 versem jelent meg, azonkívül meghívást kaptam az Aranylant .hu nevü irodalmi portálra , ami nagy megtisztelés a számomra.E két oldalon megjelent versekből állt össze a "A magány délkörei" cimü megjelet kötetem is, melynek teljes költségeit a Chilly csárda lelkes csapata fedezte.
Elküldve: 2011 Feb 11 Pént 22:09 Hozzászólás témája:
Nagy Csaba Attila
alias: Attila61
1961.08.03 - 2023.05.12
Emléked örökké szívünkben él.
1961 augusztus 3.- n születtem Karcagon a Kunság fővárosában.
Gyermekéveimet Püspökladányban, később Kabán töltöttem.
Eléggé magányos gyermekkorom volt, bár nagy volt a család, de mindenki tette a dolgát. Édesapámat politikai nézetei és múltja miatt gyakran kitették a munkahelyéről.
1975. évben Budapesten folytattam a tanulmányaimat azóta Felsőpakonyon élek és a környékben dolgozom.
Szeretem a "kétkezi munkát" amikor az anyagot is úgy alakíthatja az ember, mint a mondanivalóját az írásaiban.
Az Irodalom iránti szeretetemet, tanárnőmnek köszönhetem, a mi Marika néninknek.
Az első soraimat itt írtam le, inkább olvasónak tartom továbbra is magam, érzéseimet és értékrendemet igyekszem közvetíteni.
Az Irodalom mellett igazi zenei "mindenevő" is vagyok Vivalditól egészen Kistehén Tánczenekarig mindent szívesen hallgatok.
Mint ember, önfejű vagyok és makacs, örök elégedetlen, ugyanakkor kitartó is.
Azt vallom minden problémára van megoldás is, csak meg kell találni.
Vannak és lesznek előítéleteim azokkal, kik csak egy szemernyit is résztvettek országunk rombolásában, gyermekeim jövőjének elherdálásában, akár a múltban, akár a jelenben vagy a jövőben teszik ezt.
Szeretem az embereket, szívesen tanulok a tőlem bölcsebbektől.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2023 Máj 25 Csüt 10:13), összesen 5 alkalommal
Elküldve: 2011 Feb 13 Vas 16:14 Hozzászólás témája:
Kovács Daniela
alias: vorosliliom
1976. február másodikán születtem, egy időben Édesanyám legfájdalmasabb könnycseppjével.
Majd "meghaltam" 2006. október ötödikén, amikor megszűnt dobogni annak az embernek a szíve, akit szemem fényeként szerettem. Attól a naptól kezdve, gyökértelenül sodródom, mint száraz falevél a szél kezei között.
Amikor felsírnak bennem az emlékek, tollat ragadok, és papírra vetem érzéseimet.
Nem egyszer találkoztam már irodalmi oldalakon, cikkekben, illetve blogokban olyan kijelentésekkel, miszerint valaki hobbiból ír, fest, fotózik... tehát alkot. Én sosem éreztem ezt ilyen egyszerűre vetkőztethető "tennivalónak"...számomra az írás olykor olyasfajta meditációs és nyugalmi állapot, amely testemből kilépve magához öleli a lelkem, néha pedig tehetetlen csalódásom, félelmem és rettegésem szószólója, de mindenkor önmagam tükörképe, akkor is, ha fájdalmas szavam szól, akkor is, ha életigenlő boldogság csurran tollam hegyéről.
Váradi gyerekkorom emlékei sokszor késztettek írásra, Édesapám mélységesen természetes tehetsége pedig csak még inkább megszerettette velem a finoman hajló rímeket, és ösztönözte új szóképek világra segítését... számomra a magyar nyelv nem csupán második anyanyelvem, hanem az a kimeríthetetlen kincsestár, amelynek gyöngyeiből mindenkor megtalálom azt, a tökéletes darabot, amely szinte elém festi azt a gondolatsort, amelyet meg akartam örökíteni.
Idáig vezető utamon sokszor véresre karistolta lábamat az ügyetlenkedőnek tűnő lépdelés, amely másban csupán nevetnivaló sajnálkozást váltott ki, hiszen nagyon kevesen tudták rólam, hogy nem beszélem a magyar nyelvet, de minden egyes szótagot magam tanultam, saját káromon vagy dicsőségemen jutottam egyre távolabb attól az élettől, amelyet magam mögött hagytam alig húsz évesen... Édesapám elvesztése után pedig egyetlen vágyam volt, hogy olyan emléket állítsak neki magyar szavak koszorújából, amely méltó egy igaz ember, szerető Édesapa, dicső hazafi, és tiszta szavú költő örökségéhez...
Az évek múlásával minden érzésemet vers-ágyba vágytam vetni, és egy nap arra ébredtem, hogy első gondolatom is egy új vers refrénszerű sora...
Elküldve: 2011 Feb 15 Kedd 19:58 Hozzászólás témája:
Hanyecz Istvan
alias: Stefanicus
Köszöntelek kedves olvasó .
A tollnál jelen vala: Stefanicus Hungaricus Firkász alias Istvan Hanyecz
Az,hogy megszülettünk e földi életre,nem jogosit fel arra, hogy tönkre tegyük Földünk harmonikus világát és környezetét,de feljogosit arra, hogy óvjuk,védjük a jövöt,ahol unokáink is boldogan élhessenek eföldi sokszinüségben.
1946. december 25-én születtem Garán. Iskoláim Baján és Budapesten végeztem.
1971-ben házasságot kötöttem Lám Etelkával.
Három, kemény,embert próbáló évtized után döntöttünk s a nagyvilág lett az otthonunk.
1978-ban Svédországban telepedtünk le. Ma mint irodalmat és sportot kedvelö nyugdijas élem hétköznapjaim.
Hangos gondolatim, firkáim, kifejezö eszközeként az irott szót, a verselést,
a 1990-es évek óta használom, evvel is erösitve az anyanyelv
használatát és életben tartását.
Idővel bekapcsolódtam a különböző otthoni, internettes honlapok életébe is.
Költőöink vannak nagyok, számosak, én csak Firkász vagyok, ki firkálgat,
"de nem akárhova, hanem a szívekbe, ott ahol megmaradnak örökre. "
A Föld állampolgárának tartom magam. A Világ olyan amilyen, nem tudom a magam arculatára alakítani, de baját megoldani sem, viszont igyekszem magam úgy formálni, hogy jól érezzem magam e földi világban, amelyet kölcsön kaptunk, a jövő generációjától.
Keresem a pontokat amelyek összekötnek bennünket e rövid földi ittlétben és nem azok mentén kardoskodom, amelyek elválasztanak bennünket nap mint nap.
2005-ben jelent meg önálló verses kötetem:
"Napfogyatkozás Etelkával a Duna Partján" cimmel
Jelen vagyok a Fullextra Irodalmi és Művészeti portálon, tagja vagyok a Barátok Verslistának, ahol 2007-ben megkaptam az Amatör Irodalolmért Verslista Közösségért Kategória díját, majd 2012-ben az Amatőr Irodalomért Verslista különdíját.
Maradok tisztelettel felétek
köszönöm a szókat
a tollnál jelen vala:
Stefanicus Hungaricus Firkász
alias
Istvan Hanyecz
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2013 Szept 22 Vas 17:55), összesen 2 alkalommal
70-ben születtem Szegeden.
Jelenleg Esztergomban élek, egy csodálatos feleséggel és két gyönyörű lány gyermekemmel.
Mi köt az irodalomhoz?
A ME-BTK magyar szakán vagyok utolsó éves bölcsészhallgató, a szakdolgozatom címe: A kortárs magyar novellaírás az interneten. Itt-ott megjelentek már novelláim nyomtatásban is.
Ezenkívül még az Írnikék.hu oldalamon is garázdálkodom, ahol segíteni próbálok a kezdő novellaírogatóknak.
Rengeteget olvasok, mostanában viszont már ritkábban nyúlok az új könyvekhez, inkább a régieket veszem elő és újraolvasom, immár érettebb fejjel.
Hemingway, Sienkiewicz, Vonnegut, Solohov, Csehov, stb... stb...
Csongrádon születtem (régebben), de szegedinek vallom magam. Itt végeztem tanulmányaim
és ide érvényes az emlékem és a villamos bérletem.
Igazán aktívan 1997-től vagyok jelen az irodalmi életben. Előfordultam és rendszeresen
előfordulok az irodalmi folyóiratokban (Életünk, Ezredvég, Tekintet, Forrás, Új Forrás,
Nagyvilág, Eső, Jelenkor, Különút, Polísz, Liget, Helikon, Magyar Napló, Székelyföld,
Napsziget, Hitel, Árgus,: körülbelül 110 alkalommal publikáltam több mint 300 db verset; két
tanulmányom, és egy csomó fordításom jelent meg.
Önálló kötet:
- Mezítláb a tüzes parázson, Agapé, Szeged, 1999. A verseket Titi Mária szegedi
grafikus illusztrálta.
- Napló, Bába & T. Kiadó, Szeged, 2004. Az írás egy pályázatra készült és elnyerte
"A hétköznapok legszemléletesebb bemutatásáért" díjat; a Szegedi Televízió az
ORTT finanszírozásával egy 45 perces filmet készített az írás kivonatából, melyet
kétszer vetítettek.
- Óperenciás lavór víz, Bába & T. Kiadó, Szeged, 2010.
Antológia:
- Garett több hangon Pelo Instituto Camoes (Portugál) és az ELTE BTK Portugál
Nyelv és Irodalom Tanszék megbízásából Íbisz Könyvkiadó, Bp., 2000.
- Trial of Time, 2001. Canada (angol nyelven)
- Antology of Poems 2002, Bristol Banner Books (angol nyelven) 1-13 p.
Fordításaim: Sylvia Plath, Ted Hughes, A. Garett, Cesario Verde, Emily Dickinson, Nagíb
Mahfúz, Oliver Friggieri,
2001 óta szinte csak máltai irodalom fordításával foglalkozom, mivel e terület szűz volt,
másrészt, mert úgy részletekben közel két évet éltem Máltán (és rendszeresen járok a szigetre)
Megjelent kötetek:
- George Camilleri: Legendák Gozo szigetéről (Agapé Kiadó, 2003.,
Szeged), 104.p.
- L. Galea & M. Murray: Máltai népmesék (Agapé Kiadó, Szeged, 2004. 89
p.),
- Oliver Friggieri: Koránta és más történetek Máltáról (Bába és Tsa,
2007., Szeged).
- Oliver Friggieri: A jázminok mindig nyílnak (Bába és társai, 2010.,
Szeged)
Díjak is vannak, ebből számomra kettő értékelhető és kedves:
- Arnold díj: A svéd Északi Szél Távirati Iroda és a magyar InTerNeTTo közös
Alapítvány díja (1999.).
- 2000. május. A Szegedi Városi Televízió, a Délmagyarország és a Délvilág
naplóíró pályázatának különdíja "A hétköznapok legszemléletesebb
megjelenítéséért".
Hobbim a képzőművészet:
Én "ügyetlenként" érkeztem a képzőművészetbe, nincs ilyen irányú képzettségem, de van
bátorságom és kísérletező kedvem. Az elő sikerélmény, hogy bízni kezdtem abban, másoknak
is tetszhetnek a munkáim. Azóta mutogatom is.
2000-ben kezdtem üvegképeket festeni a szegedi Új Akropolisz Filozófiai Iskolában, később
a magam örömére.
Elsősorban a "nem járt út" érdekel. /lásd irodalomnál Málta/
Nem értékelem túl magam, jelenleg a kísérletezésnél tartok.
2001-ben kezdtem ikont festeni. Nem tudom miért.
Mesterem, a kiváló ikonfestő Jószai Sándor volt. Ugyancsak ő tanított a fafaragás
művészetére is.
Kiállításaim:
2002. április: Málta, Fgura, Gallerija
2002. május: Málta, St. Julians, Bay Street
2004. április: Málta, St. Julians, Millennium Chapel
2004. április: Málta, Mdina
2005. április: Országos Idegennyelvű Könyvtár, Budapest
2007. november: Csipkeház, Kiskunhalas
2007. december: Málta, Paceville, Millennium Ch.
2008. március: Győr
2008. április: Szombathely
2008. május: Sopron
2008. május: Kehidakustány
2010. szept.-okt. Málta, St. Julians, Millennium Ch.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban