Elküldve: 2011 Okt 2 Vas 19:41 Hozzászólás témája: 40-43. heti versverseny
Kedves Fullos alkotók!
Az anonim vers és próza versenyek szabályai a következők:
– A versenyek anonim formában zajlanak, a művek beküldése és a szavazás tekintetében is.
– Négy hetenként 1 alkalommal kerülnek megrendezésre a próza és a vers kategóriában is.
– A művek az eredményhirdetés előtt nem jelenhetnek meg a Fullextra semmilyen felületén.
– A megadott témához kell kapcsolódniuk.
– Próza esetén, hossza kb. 80-100 sornál lehetőleg nem lehet több.
– A megadott témára 3 hét áll rendelkezésre a művek beküldésére, és 1 hét a szavazatok leadására.
– A győztes műveket a következő verseny végéig kiemelt helyen olvashatjátok a főoldalon,
– A versenyeken több művel is indulhat egy alkotó.
– A műveket és a szavazatokat is az adott hónap játékvezetőjének (naivának vagy winnernek) kell elküldeni privát üzenetben, megadott időpontig.
– Aki indul a versenyen, kötelező szavaznia, de függetlenül attól, hogy hány művel indul, csak egyszer szavazhat.
– A szavazat akkor érvényes, ha három különböző mű azonosítószáma szerepel benne, és a beküldési határidőt nem lépte túl. Minden műre leadott szavazat egy pontot ér, tehát a megjelölt három alkotásnál a beküldés sorrendje nem számit.
– Önmagára nem szavazhat senki!
– A művek az eredményhirdetés előtt nem jelenhetnek meg sem a Fullextra, sem az Internet más felületén.
– Csak saját művekkel lehet nevezni, fordításokkal nem.
– Szavazásra mindenki jogosult egyszer, aki a verseny indításakor már regisztrált tag volt. Kivétel azok a tagok, akik a kiírás napja után regisztráltak, de az adott versenyre művükkel beneveztek.
– A résztvevőknek MINDKÉT KATEGÓRIÁBAN kötelező szavazni. Aki nem szavaz, az kizárásra kerül.
– Az a vers vagy prózai mű nyer, amelyik a szavazáson a legtöbb jelölést kapta, holtverseny esetén, a zsűri pontszáma dönti el melyik lesz az első.
– Az eredményhirdetés után a leadott szavazatok nyilvánosságra kerülnek.
– A közönség szavazása mellett egy állandó zsűri is dönt a versenyekben.
A zsűri tagjai:
Anna1955
Si
Lacoba
Végh Sándor
Hori
- Ők 1-5 pontig értékelhetik a műveket.
- Nem ismerhetik a szerzőket és egymás leadott pontjait.
- Az eredményhirdetéskor a zsűri összesített pontszámait is nyilvánosságra hozzuk.
Tehát négyhetente, 4 győztes mű díszítheti a főoldalt, mindannyiunk örömére.
Ezen kívül minden győztes automatikusan szerepelni fog a 2012 évben megjelenő antológiában.
Így nemcsak az Interneten, de nyomtatásban is olvashatják remek műveiteket!
Abban az esetben, ha egy szerzőnek 4-nél több műve ért el sikert az év folyamán, úgy az általa megjelölt 4 mű kerül be a válogatásba.
Kedves alkotók!
A 40-43. heti versverseny témáját a_léb adta. A verseny témája:
SZÜRET
A műveket OKTÓBER 23 .(vasárnap) este 8 óráig lehet elküldeni NAIVÁNAK privát üzenetben!
Szavazni október 24 – től, október 30-a este 8 óráig lehet, szintén NAIVÁNAK küldött privát üzenetben, kötelezően az általatok legjobbnak ítélt három mű sorszámának megjelölésével.
Ne feledjétek, aki benevez a versenyekre, annak kötelező szavaznia, mindkét kategóriában!
Továbbá azt, hogy minden műre leadott szavazat egy pontot ér, tehát a megjelölt három alkotás sorrendje nem számit.
Szeretnénk felhívni a figyelmeteket a témaajánló topicra, ahova várjuk javaslataikat.
Kéjenc kisleány,
itt csücsül a kosárkán,
Nincs már rajta – rajta a ruhája.
Szemében ég a tűz,
Messzi tájról ide jött,
Mert a szüretet nagyon várta!
Szexi tüzes lányka,
Bor csepeg a szájba.
- Ez a friss szőlő magáért beszél, ahogy az ízlelőbimbóinkat bizsergeti és megcsapja illata az orrunkat…
Érett éveket,
Úgy várta a szüretet…
Szedd le, és csipegesd hát.
De az anyós rálépett,
Tökéletes présgépnek,
Ha bort iszik, el is kábul...
Szexi tüzes lányka,
Bor csepeg a szájba.
- Akkor kedves ülj ide mellém közelebb, ezt nézd meg, mennyire elvarázsol ez a rubin szín melyet a bor szőlő áraszt, S az az illateszencia, amely ilyenkor az italozó férfiakból és a szőlőt szüretelő asszonyokról árad és az a fantasztikus hangulat amely egy ilyen falusi mulatságon létrejön. Jaj, te azt hitted, a szüret nyűgözött le ennyire, rájöhettél volna hogy a bortól vörösebben izzó csókod.
Szexi tüzes lányka,
Bor csepeg a szájba.
Kislány most rám ne mássz,
Többet ér ha bort csinálsz,
Kímél, és elém tárul.
Vörös vagy fehér,
Nekem mindegy csak jó legyél.
Testedről lóg a fürtöd.
Szexi tüzes lányka,
Bor csepeg a szájba.
Legutóbb naiva szerkesztette (2011 Okt 30 Vas 21:12), összesen 1 alkalommal
Szüretelni meneteltünk kezeinkben vödörrel.
Az égbolt kéksége kísért, s a napsugár.
Vittünk magunkkal házi zsírt kisbödönnel,
Fasírtot, süteményt és hozzá házi pálinkát.
Lélekmelegítőt fogyasztottunk egy kupicával,
Szétosztották köztünk a kiskéseket,
S indultunk a tőkéket metszeni harmadával,
A puttonyba öntöttünk a terméseket.
Gyorsan telt a nagyhordó szőlővel,
S míg a gyerekek aszút szemezgettek,
Addig-addig fordult a puttonyos ember,
Míg a szőlőfürtök a kád tetejéig nem értek.
Jött a finom bográcsgulyásos ebéd,
Gyerekek örömére az édesség,
Majd a pincéből a több éves termés
Ajándéka, az igazi bor-csemegék.
Délután már tekertük a présgépet,
S folyt a zamatos édes nedű,
Cukor sem kell hozzá, jó évet
Zártak a gazdák, s hegedű
Került elő izibe, kezdődött a nóta,
Bekerült a hordókba a nemes itóka.
A mustot mindenki megkóstolta,
Egy-egy üveggel el is raktározta.
Már csak az aszú maradt szüret végire,
Abból lesz majd asszonyok kedvence,
Íze, mint méz, szelíd legényke
Készítette elő az aszút télire.
Igaz a mondása a jövendölésnek,
Áldás-békesség válik a javukra,
Urak, hölgyek végül útra kelnek,
Vödrökben ajándék szőlőt visznek.
Csábos a szép lány, még szebb az asszonynép,
Piros orcájuk, akár a rubint ég,
Megcsókolta szájuk a szőlő-nemzetség,
Urak dicsérik otthonuk nagy kincsét.
Legutóbb naiva szerkesztette (2011 Okt 30 Vas 21:14), összesen 1 alkalommal
Tudvalevő, de kimondom, már szüretelnek a dombon.
Kint öreg és fiatal, szárnyal a tréfa, a dal.
Most lesik ott a legények, mert ez ilyenkor a lényeg,
s hány ezer éve talány: Szemrevaló-e a lány?
Legutóbb naiva szerkesztette (2011 Okt 30 Vas 21:15), összesen 1 alkalommal
Még szól, zenél a szerenád,
tücskök éji dala,
de nem hallgatja már tovább,
a Nyár bezárja ablakát,
az ifjú lány elnehezült,
virága hullt, heve lehűlt,
s elhalkult kacaja.
Még tétován, habozva áll,
míg kint az Ősz vigad,
de elrévülten tudja már,
bohém udvarlóján, madár-
füttyös menyegzőjükön túl
reá feledés fátyla hull,
ha új napja virrad.
Rövid udvarlása alatt
az Ősz elé szórta
minden kincsét, mit dúlt kamasz
első szeretőnek fakaszt,
s lakodalmuk, e víg szüret,
hol musttal forr a szürkület,
s diót nyel a torta,
már csendet vetít előre,
hol Tél, a zord após
álmodni zavarja őket,
hóval hinti a tetőket,
vermeket zár, madarat űz,
holt termésekből láncot fűz,
hogy elnémul a jós.
Legutóbb naiva szerkesztette (2011 Okt 30 Vas 21:17), összesen 1 alkalommal
Eldugott hely a mi vidékünk,
És istenfélő nép lakja,
ott történt meg ez a kis eset,
elmondom, hogy más is tudja.
Hármat rikkantott a varnyú,
vagy seregély? ki tudja már?
s mekkorát bődült – hogy a szentkép
lehullt a falról – a szamár..!
Rögtön tudtuk e jelekből, hogy
a szőlőbe kell sietni,
ideje van a szüretnek, most
kell a tőkének fizetni.
Ha nem tudtuk vón, Rezes szomszéd
üstöllést be is zörgetett,
szeme már csálé, az orra veres,
újbort vedelt, nem sörbetet.
Biztos jele ez a szüretnek,
mert amikor ő beesik,
csak az újbortól lehet részeg,
- rég megitta a tavalyit.
A talicskára hullott, amin
prést vittünk vón a hegyre fel;
szorgalmas ember: lóbőrt húzott,
majd hallottuk, hogy énekel.
Jótorkú ember, mint a kántor,
kinek az ablaka előtt
toltuk a hegyre Rezes szomszédot,
ki hortyogva gyűjtött erőt.
Más hely nem lévén, hasára tettünk
két kis hordót, meg egy nagyot,
s tetejébe még az öreg prést is,
és párszáz boros palackot.
Fejébe csapva kalapját, kántor
uram is velünk ügetett,
mert az istenért! – ő ki nem hagyná
az éves szőlőszüretet!
A munkából is kivette részét;
végig hányta a keresztet,
s mikor a piros lé folyni kezdett,
prés csapja alá terpesztett.
Csakhogy felébredt Rezes is közben,
s bőszen féltve napi koncát,
ellökte onnan kántor uram.
Ámde az se hagyta magát!
Kántorunk látta, elúszhat így a
szokott egyházi tizede,
nosza hát, bőven megsallerozta,
hogy bezöldült Rezes feje.
Csakhamar egy nagy gombolyagban
csépelték egymást, s végtére
beleestek egy üres hordóba,
mely elindult a hegyről le.
Sebesen gördült a falu felé,
hogy ájult a két borissza,
s csak a templomkapuban hozta
a pap őket mába vissza.
Csattanva érte el a hordó
éppen a templom íveit,
s a kirontó pap káromkodva
pofozta ittas híveit.
Lécek és dongák és acélpántok
között siratta újborát:
-Bizonnyal nekem szánták e hordót,
S nem felitták e mihasznák?
Szüretre többé ne járj, fiam!
– fenyegette meg kántorát, -
finánc, hordó se kell immár hozzá:
főzzél mostantól pálinkát!
Legutóbb naiva szerkesztette (2011 Okt 30 Vas 21:19), összesen 1 alkalommal
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
