04-07. heti versverseny

[naiva]

Kedves Fullos alkotók!

Az anonim vers és próza versenyek szabályai a következők:


– A versenyek anonim formában zajlanak, a művek beküldése és a szavazás tekintetében is.
– Négy hetenként 1 alkalommal kerülnek megrendezésre a próza és a vers kategóriában is.
– A megadott témához kell kapcsolódniuk.
– Próza esetén, hossza kb. 80-100 sornál lehetőleg nem lehet több.
– A megadott témára 3 hét áll rendelkezésre a művek beküldésére, és 1 hét a szavazatok leadására.
– A győztes műveket a következő verseny végéig kiemelt helyen olvashatjátok a főoldalon,
– A versenyeken több művel is indulhat egy alkotó.
– A műveket és a szavazatokat is az adott hónap játékvezetőjének (naivának vagy winnernek) kell elküldeni privát üzenetben, megadott időpontig.
– Aki indul a versenyen, kötelező szavaznia, de függetlenül attól, hogy hány művel indul, csak egyszer szavazhat.
– A szavazat akkor érvényes, ha három különböző mű azonosítószáma szerepel benne, és a beküldési határidőt nem lépte túl. Minden műre leadott szavazat egy pontot ér, tehát a megjelölt három alkotásnál a beküldés sorrendje nem számit.
– Önmagára nem szavazhat senki!
– A művek az eredményhirdetés előtt nem jelenhetnek meg sem a Fullextra, sem az Internet más felületén.
– Csak saját művekkel lehet nevezni, fordításokkal nem.
– Szavazásra mindenki jogosult egyszer, aki a verseny indításakor már regisztrált tag volt. Kivétel azok a tagok, akik a kiírás napja után regisztráltak, de az adott versenyre művükkel beneveztek.
– A résztvevőknek MINDKÉT KATEGÓRIÁBAN kötelező szavazni. Aki nem szavaz, az kizárásra kerül.
– Az a vers vagy prózai mű nyer, amelyik a szavazáson a legtöbb jelölést kapta, holtverseny esetén, a zsűri pontszáma dönti el melyik lesz az első.
– Az eredményhirdetés után a leadott szavazatok nyilvánosságra kerülnek.
– A közönség szavazása mellett egy állandó zsűri is dönt a versenyekben.


A zsűri tagjai:
Anna1955
Si
a_leb
Végh Sándor
Hori


- Ők 1-5 pontig értékelhetik a műveket.
- Nem ismerhetik a szerzőket és egymás leadott pontjait.
- Az eredményhirdetéskor a zsűri összesített pontszámait is nyilvánosságra hozzuk.

Tehát négyhetente, 4 győztes mű díszítheti a főoldalt, mindannyiunk örömére.

Ezen kívül minden győztes automatikusan szerepelni fog a 2012 évben megjelenő antológiában.
Így nemcsak az Interneten, de nyomtatásban is olvashatják remek műveiteket!

Abban az esetben, ha egy szerzőnek 4-nél több műve ért el sikert az év folyamán, úgy az általa megjelölt 4 mű kerül be a válogatásba.


Kedves alkotók!
A 04-07. heti versverseny témáját én adom:

VÁLTOZÓ VILÁG


A műveket 2012. február 12-e (vasárnap) este 8 óráig lehet elküldeni naivának privát üzenetben!

Szavazni február 13-tól, 19-e (vasárnap) este 8 óráig lehet, szintén naivának küldött privát üzenetben, kötelezően az általatok legjobbnak ítélt három mű sorszámának megjelölésével.

Ne feledjétek, aki benevez a versenyekre, annak kötelező szavaznia, mindkét kategóriában!
Továbbá azt, hogy minden műre leadott szavazat egy pontot ér, tehát a megjelölt három alkotás sorrendje nem számít.

Szeretnénk felhívni a figyelmeteket a témaajánló topicra, ahova várjuk javaslataikat.

Kellemes alkotást, jó munkát a versenyzőknek!

[naiva]

01.

Nagyúr: Változó világ

Mindig, minden változó. Ahogyan a jövő követi a múltat,
Az idő sodrában, a történések folyamatában, döntések sora, csak egy pillanaton múlhat.
Gyakorta ráébredünk erre, miközben hibázunk.
Legbelül tudjuk, hogy így van, mégis tovább "vitázunk".

Vágyak, álmok nőnek a lelkünkben, ahogyan fű sarjad a mezőn.
Sokszor megbántanak minket, s olyankor csak nézünk merőn.
Fájdalmunkban úgy érezzük magunkat, mint egy megtiport virág,
Nem látunk kiutat, hiszen ellenünk van az egész világ.

Idővel megnyugszunk, mint a pihenőre készülő Nap, az alkonyi éjben.
Rá is szolgált, hiszen egész nap kitartóan rótta az útját, a csillagközi térben.
Tisztul a "kép", s belátjuk, semmi sem örök. Egyszer a szomorúság is elszáll tova.
Tudatában vagyunk már, hogy ez egy változó világ, mégis reméljük, a rossz, nem tér vissza soha.

[naiva]

02.

hzsike: Magad ellensége

Az Isten teremté
Földet, vizet, eget,
embert is gyúrt belé,
s hintett rájuk kegyet.

Gyümölcsöt, élelmet,
magot és jószágot,
Kánaánt, kényelmet,
meleget, jóságot.

...de az ember gyarló,
mindig többet akar,
gyönge, s rosszra hajló,
keble kígyót takar.

Meg is járta nagyon,
s az Úr árván hagyta,
felbőszült egy napon,
s őket kiátkozta.

Elvett tőlük mindent,
- teremtsék meg maguk -
Felejtsétek Istent!
- zárta be a kaput.

S embernek - sajnos-
magányra ítélve,
siralmas és baljós
biz a földi léte.

Küszködött és harcolt,
gyűlölt és szeretett,
épített és rombolt,
gyilkolt és szenvedett.

Önző kapzsisága,
eszelősbe fordult,
nem volt igazsága
annak ki, csak koldult.

Halmozva bűnöket,
saját sírját ásta,
- nem ezért született,
erre a világra -!

Aztán Isten döntött,
- elege lett nagyon -
dühében őrjöngött:
Mi végre a vagyon?

S öklével akkorát
csapott le a Földre,
hogy a nagy alkotás
eltűnt mindörökre.

[naiva]

03.

Nagyur: Nehéz lesz túllépni

Gyönyörű "tarka" réten sétál egy leány. Az arcán könnyek.
lelke feldúlt, szívét fájdalom gyötri, úgy vélte itt könnyebb.
Könnyebb elviselni a csalódást, a szomorúságot, a bánatot,
A megcsalást, a hűtlenkedést, mely már sokaknak fájhatott.

Őrülten szerették egymást. Most mégis egyedül maradt.
Hűtlen kedvese egy másik lánnyal, már egy új cél felé haladt.
Vigaszt keres a mezőn, hol sok a szebbnél-szebb virág.
Érzi, hogy nehéz lesz ezen túllépni, de tudja, hogy ez egy változó világ.

[naiva]

04.

szavathna: Változó világ

Az életvágy gyakran hazudni kényszerít.
Tagadni, hogy fáj, és átlépni másokon.
Tenni némán, amit a felsőbb rangú vár.
Bárki ejt hibát, rajtunk csattan a pofon.

A történelem kereke egyre pörög.
Néha véres köpenyét forgatja a múlt.
Ahol a fény ragyog, ott csillan az érem.
Felszínre tör, mi a föld gyomrában lapult...

Létezik földi mennyország és pokol:
Hol pazar szivárvány-fények kergetőzve
A semmibe vonaglanak dorbézolva,
Pénzszagra gyűl’ a világ összes ördöge.

S, kik nyomorban tengetik mindennapjukat,
És az ég fényeit csodálják éhezőn,
Színes álmukat fegyverzaj töri ketté.
Szárnyatlan angyalok ők sebzett harcmezőn.

És alkottunk bombába zárt tüzes poklot,
Melynek kulcsa – ha majd egyszer - kilövést int,
E szépen fejlődő értelmes világra
Létet pusztító méreglavinát indít...

[naiva]

05.

hzsike: Generációk

Olykor visszavágyom,
a jó szagú konyhát,
- a ropogó tüzet -
asztal kopott vásznát,
csorbafülű bögrét,
apám szürcsölését,
jó anyám ideges,
apró köhintését.

Ebédhez terítek,
- radiátor langyos-
hófehér a damaszt,
azsúrozott abrosz,
márkás a porcelán,
a kristály csengése,
szavunkat elnyomja,
magnó bömbölése.

Vajon ti, ritmusra
nyelő gyermekeim,
visszavágyjátok-e
a langyos étkezőt?

[naiva]

06.

AranyosiErvin: Változó Világ

Világunk változik és változunk mi is.
Hiszem, a változás majd, egy szebb világba visz!
Hiszem, a rossz, a bűnös, örök sosem marad.
Ha szebb világra vágynál, változtasd önmagad!

Tudod, a nagyvilág, csepp mása benned él,
s tudom, a Földanyánk, egy szebb jövőt remél!
Hiszem, hogy Istenem, pont úgy képzelte el,
- ha belül megváltozom, világom is felel.

Mert varázsló az ész, teremt a gondolat,
és sokkal többre mész, feledve gondokat!
Ha szív szavára hallgatsz, mit diktál, azt teszed,
nem áll utadba többé a lelkiismeret.

Félelmed, dühöd, mérged, most mind lerakhatod.
Megnyugszol, s belül érzed, a változás hatott!
Szívedben kivirágzik, a szépség, szeretet.
változz, hogy szebben érezz, és legyen szereped!

Tudd, saját világodnak a teremtője vagy,
s míg szépre alakítod, Istened el nem hagy!
Nem mindegy milyen módon változik a világ,
de tudd, hogy változása, visszahat majd Te rád!

[naiva]

07.

Szilfer: Változó világ

Mozgásban a világ, változnak a korok,
minden átalakul, halad, kering, forog.
Télre új tavasz jön, kalászváró nyár is,
gyümölcsös ősz nyakán szőlő a kaláris.

Változik az ember, ma még bohó gyermek,
de holnap már vállát nyomják súlyos terhek.
Gondra gond tornyosul, és mire kilábal,
már végleg megbékélt ezzel a világgal.

Ámde mégse hagyunk helyet a közönynek,
mert utánunk újfent bizakodók jönnek,
akik szenvedéllyel, szép álmokat szőve
töretlen új hittel néznek a jövőbe.

[naiva]

08.

hzsike: Tegnap és ma

Nagyanyám ropogós kenyeret sütött,
- teknőben dagasztva sokat küszködött -
kezembe adta a foszlós szeletet,
s szeméből áradt, a meleg szeretet.

Nagyapám, földjére roppant büszke volt,
reggel az Úr előtt csendben meghajolt,
úgy kérte tőle a bőséges termést,
s vigyázta becsben, a dolgoknak rendjét.

Anyám a családnak óvó angyala,
örök aggódás volt éje, s nappala,
- már kádban fürdetett, mindent boltba vett -
s nem lett áldozat, bár értünk sokat tett.

Apám csak dolgozott, alig pihent meg,
ha nem akadt munka, akkor keresett.
- Tisztesség az első!- mondta minekünk,
s biztos volt abban, hogy támasza leszünk.

Ma már más a világ! Férfi, s a nő is,
egyformán leterhelt, dolgozik, s főz is.
Nincs már sok különbség, a két nem között,
a klasszikus forma múltba költözött.

A nő nadrágban jár, a férj kispapa,
a hölgy is úgy vezet, mint a férjura.
Nem számít a papír, vad a házasság,
nem szentség a család, jó a társaság.

A pénz ma a nagyúr! Mindent számolunk,
nem baj, hogyha közben, sosem álmodunk.
Mi lesz veled világ, ha nincs szeretet,
s minek vagy ha nem jut, abból teneked?

[naiva]

09.

AranyosiErvin: A világ változik

Az élet maga a változás,
nincs két egyforma nap.
Ettől lesz más, ettől csodás.
Világunk lábra kap.

Egyszer a Nap süt csendesen,
máskor meg fúj a szél.
Van, hogy a jövőt tervezem,
s van, hogy múltam mesél.

Az idő száll, a Föld forog,
az élet tovább szalad.
Érinti lelkem száz dolog.
Ki leáll, az elmarad.

Nyisd hát ki szíved ablakát,
engedd be azt, mi új!
Azért élsz itt, e földtekén,
hogy új álmot tanulj...

[naiva]

10.

Nagyur:Közelgő változás

Gyémántként csillog a Hold ezüstös fénye a friss havon.
Az éj leple alatt vaddisznók próbálnak átkelni a befagyott tavon.
Süvít a szél. Buckákba hordja a "szikrázó" havat.
Bármilyen élőlény is haladt erre, mostanra nyoma sem maradt.

Zord idők járnak. Az állat és növényvilág egy része átalussza a telet.
Másik részük az életben maradásáért küzd. Meg érik vajon a tavaszt? Lehet.
Ösztönösen érzik a közelgő változást. Újból életre kél majd a remény.
A világ is szebb arcát mutatja feléjük, ha a tél már nem lesz ilyen kemény.

[naiva]

11.

Crecko20: Változik a világ

Változik a világ,
Nyílik, s hervad virág,
Mit minden ember imád.

Nőnek fel az ifjak,
Rég harcoltak, most isznak,
Szomorúan néz költő fiad.

Főző – mosó leányok,
Jobb, ha most leálltok,
Üres tekintetre látok.

Csökkenő színvonalú ország,
Lánchidunkat oroszlánok fogták,
Ma majd azt is elorozzák.

Változik a világ,
Javítsunk együtt hibát,
Mondj magyar Imát.

[naiva]

12.

AranyosiErvin: Változtass világodon!


Száll az idő és száll a dal,
a napom rám ragyog.
Amíg a szívem fiatal,
magam is az vagyok.
Nem érint engem a gonosz,
álmokban élek én.
Elkerül végleg minden rossz,
s a szépség jön felém.

Megleltem végre istenem,
már egy vagyok vele.
Tőle kapom az ihletem,
s már kész a vers fele.
A másikat hozzáteszem,
már nem sokára kész,
Így teremtünk mi teljeset,
így lesz kerek, egész.

Az ember észt azért kapott,
hogy teremtő legyen!
Alkosson szépet és nagyot,
- mit ad az értelem.
Testedbe szív azért került,
hogy érezz, vágyj, szeress!
Ha álmod végre teljesült,
még boldogabb lehess.

Utadon lelkiismeret
kontrollálja agyad,
hogy meddig mehet, s mit tehet,
ha vágyad elragad.
Hajtóerő is adatott,
ami jobbá tehet.
Minden gondodon átsegít,
az érző szeretet.

Ha érző szív, a tisztaság
és gondolat segít.
Már nem kell vívnod több csatát,
a lélek harcait!
Ha belsőd már elcsendesült,
s lelkedre béke szállt,
elmondhatod, hogy sikerült,
hogy "magad" megtaláld.

[naiva]

13.

haaszi: Eldugott völgyben


Csak emitt nézz a völgybe le;
olajfák érő gyümölcse
már szürkészöldre festi át
a poros nyárvég tónusát.

Tiszta napokon támfalak
a teraszos hegyoldalak,
s libegő pára fedi el
a katlant, ha a főn közel.

Keskeny öszvércsapás ered
a kis völgyi falu megett,
hol népe ajtókeretre
Isten bárányát szegezte.

Szemöldökfán a figura
egy málladozó templomra
régóta morcosan tekint,
s az ősz pap olykor rálegyint.

A hegy csontjából rak falat
a nép, az olajfák alatt,
s a teraszlábakhoz közel
követ, venyigét halmoz fel.

Így volt húsz éve, s most megint
szemem a katlanba tekint.
A világ újul meg, vagy én,
a változások küszöbén?

Sikátor végi kőfalon
a harmonikát hallgatom,
s poros, nyárvégi csillagok
ámulnak rám, hogy itt vagyok.

[naiva]

14.

Malan: Változás előtt

Az áradó tenger,
a hullámzó sivatag,
a bölények vágtatása,
a szikrázó erők
a zátonyok körül,
az Úr szavai,
hogy a folyóhoz viszlek egyszer,
ha majd minden elcsöndesül,
a csillagképek az égen,
a megnyílt boltozatok,
a vízmosások a tenyéren,
a teremtő gondolatok,
a faragott betűk,
a lángoló szavak,
a vágyak...
mind-mind még jeltelenül,
de már befogadásra
készen állnak,
keringenek homlokaink
és köldökeink körül.
Érzem.