Add nekem vissza
Add nekem vissza a végtelen teret,
a holddal ékes, csillagos eget,
a mezőn fújó, vad, szabad szelet,
az erdőbel borított legmagasabb hegyet.
Add nekem vissza a múltam, mikor
mindezekért szerelemre gyúltam.
Szerettem a szelet, s a hegyet,
a rámboruló, éjszakai eget.
Imádtam a fűben heverni,
hallgatva nagyokat semmit se tenni.
A boldogság volt ilyenkor a társam,
de eladtam és vissza hiába vártam.
Elvitte magával a hegyről,
az összes pajkos szelet,
és besötétítette felettem
a hatalmas kék eget.
Add most nekem vissza mire vágyom szűntelen:
Hogy örökké vétkezhessek-BŰNTELEN! |