| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A lovakat kiöntik a hősök terén Ideje:: 09-12-2005 @ 09:05 pm |
|
|
|
|
Régen itt egy ház volt
viruló a kertje
cirmos darazsak
a tétova vándort
szúrták halálra
ki szájához emelte
fáknak gyümölcsét
Hoztak parazsat
égetni az erdőt
Mi voltunk gyerekek
az a néhány felnőtt
mondta, hogy maradjunk
táncoltatni pernyét
vagy vadászni madárra
Tündérek lábnyomát
hamuban követtem
csillogó köveket
szórhatott valaki:
"Látod, sápadt kislány,
ezeken haladni..."de
ekkor eltűnt ő is
És most itt a ház
sok évek múltak,
pontosan háromszáz
vagy csak három
szögeket építek keresztbe
Ajtód előtt előtt állok,
fivérem, eressz be!
Vagy rakosgatok
kis csillag alakba
szomjazom kutadnál
simulok faladba
Viruló kertedben
lángolnak a fák
Testvérem, élsz-e még
vagy régen holt
testedet siratja itt
Minden és a Hold.
Fivérem eressz be,
szomjazom!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-12-2005 @ 09:18 pm
| Hozzászóló: zanzaa (Ideje: 09-13-2005 @ 09:01 am)
Comment: A címmel nem tudtam "összerakni" a verset, de ettől függetlenül tetszik. Jó. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: stevew (Ideje: 09-13-2005 @ 11:28 am)
Comment: Igen, a címmel én sem tudom "összerakni"... Valami titkos zárral zártad el az olvasó elől a cím jelentését és funkcióját, s a kulcsot nem találom. No, ez az én bajom, s nem a tiéd.
Viszont: a "dutch" nicknevet ezentúl is joggal társíthatom a versek tömegéből kimagasló alkotásokhoz. Üdítően egyéni látásmódod és versépítő tehetséged, a mély átérzés, és az a mód, ahogyan ezt közlöd (ide értve pl. fenti versed itt-ott már-már balladai hangvételét, tömörségét is) sohasem hagynak kétséget afelől, hogy nem mímeled a verset, hanem legmélyebb éneddel (véreddel) írsz, nem utánérzéssel, hanem átérzéssel, nem a bókoló sokaknak, hanem a veled útra indulni készeknek, az elszánt keresőknek.
No, nem fecsegek tovább. Jó. Jó ez így. Ennyi. |
|
|
|
|
|
