Csipetkére várva.

Elöttem hever az ultrahangos kép,
még csak három hónapja tied a lét,
s még várnom kell,mig kicsiny kezed,
Kezembe foghatom!

A csodát már láttam én,
amikor született Anyukád,
de most minden más lesz.
Mert én leszek Nagyikád!

A fotón nagy fekete űr.
Benne három centi vagy csupán.
Melegség, szeretet ölel át,
de mi lesz ezután?

Egy csúf, önző világ vár,
hideg és szomorú,
de ne félj, nem engedem,
hogy homlokod árnyékolja bú.

Lehetsz szép és okos,
de lehetsz majd csúnya.
Nekem nem számit az a földi gúnya.
Melyet rádaggat sorsod.
Lehet oriási vagy kis pisze orrod!

A legszebb angyalkám te leszel Csipetke!
Megóvlak, védelek, s hidd el hitemre.
Már most nagyon szeretlek ám.
Hisz Te vagy ,Te leszel a második unokám!

Velence 2005 Nov.11.