egy hét.
(veronikától bálintig)
vérzek.
a sebek ismerős-régiek.
szeretek.
magamban felejtettelek.
hajlataidban
megreked jóság szag;
hangulataidra
önző magány ragad.
értlemet
adsz a menekülésnek.
mélységet
a megérkezésnek.
színeket
a félelemnek.
és súlyt
a tetteimnek.
földön tartasz,
mint édes nehézkedés.
égi álmokat adsz
te drága tévedés.
ráncokat hoztál,
felnőtt gondokon.
és gyermek igéretet
komoly arcodon.
nem hibáztatlak már
hogy a föld nélküled is forog.
megbocsájtok már
hogy ami jó is fájni fog.
legyél még a béke.
legyél mindennek a vége.
legyél az enyém végre.
vagy legyél az életem bére.
nagy árért vettelek,
kifizetem hogy megszerettelek,
nem gyűlőllek mert megértettelek,
maradj még ha eleresztelek,
találj meg ha elvesztelek! |
