| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Téli szonett Ideje:: 03-21-2004 @ 11:45 am |
|
|
|
|
Most elmesélem, caro mio, hogy milyen a tél!
Fehérbe öltözik minden, megáll, elcsendesül,
porcelán-ágakkal nyújtóznak a fák, s elterül
a táj fölött, mint puha, hószín lepedő, az ég.
Most még jobban hiányzik egy-egy forró ölelés,
mint kandallótűz, hevesebben ég a vágy belül,
s ha zúzmarás ablakomba narancsszín este ül,
a csókod kell – az ellobbant nyár heve már kevés.
Most elmesélem, mert nem tudhatod, milyen vagyok
télen: arcomra piros rúnát írnak a fagyok
és sötét hajamba egy-egy kósza hópihe ül.
Egyedül állok a hóesésben, és nem ölel
magához senki, csak a hideg lopózik közel.
Nélküled fázom, bár a szívem forrón ver belül.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 03-21-2004 @ 11:46 am
| Hozzászóló: cC (Ideje: 03-21-2004 @ 11:56 am)
Comment: szia Timi :) nagyon szép a vers, gratulálok! cc |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 03-21-2004 @ 06:56 pm)
Comment: Timikém örülök neked és ennek a gyönyörű szonettnek. A vers önmagáért beszél. Ilyen a tél... várakozás. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 03-21-2004 @ 08:07 pm)
Comment: Timikém örülök neked és ennek a gyönyörű szonettnek. A vers önmagáért beszél. Ilyen a tél... várakozás. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoló (Ideje: 03-22-2004 @ 07:23 am)
Comment: Ez nagyon tetszik, de jó, hogy újra láthatom! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 03-22-2004 @ 07:46 am)
Comment: Csingi írta, hogy versed önmagáról beszél.Meglehet.
Nekem Önmagadról, és tetszik! |
|
|
|
|
|
