[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 334
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 334


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Kételyek
Ideje:: 05-19-2006 @ 11:43 am

Magam vagyok, üvölt a csend,
s közben felnézek az égre,
úgy érzem, nincs is már
az életnek reménye.

Érzésekkel teli kémlelem az eget,
az élet fájó, de ily szép is lehet.
Távolba pillantok s megakad a szemem:
Mi ez? Talán a végtelen?

Tekintetem kiválaszt egy magányos csillagot,
ki gyönyörű fényével mindent beragyog.
Ahogy ránézek feldereng egy emlék,
valami, ami azóta is benn ég.

Ez már nem is a valóság, ez már álom,
mióta élek e pillanatra vágyom!
Megtaláltam azt, akiért érdemes élni,
valakit, aki megtanított remélni.

Csukott szemmel repülök és ő itt van velem!
De mért? Mért jön a félelem?
A szerelem csupa boldogság, de mért van itt a kétely?
Miért kell félnem, mikor nappal van s nem éjjel?

Szállok a fényben és újra boldog vagyok,
repülök tán, míg végül meg nem halok.
És ha egyszer véget ér talán ismét boldog leszek,
mert akkor már nem lesznek többé az életben: kételyek.


Utoljára változtatva 05-19-2006 @ 11:45 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Zsuka49
(Ideje: 05-19-2006 @ 05:17 pm)

Comment: Jó kis vers, gratulálok hozzá!!:))) Zsuzsi


Hozzászóló: Lonely_Spirit
(Ideje: 05-19-2006 @ 11:32 pm)

Comment: Köszönöm mindenkinek, aki benézett és elolvasta!


Hozzászóló: Vigi
(Ideje: 05-20-2006 @ 12:05 am)

Comment: Mondja az "ósi tudás", hogy a remény hal meg utoljára... Élni érdemes, hiszem, nem pusztán véletlen, hogy leszülettünk e világra.


Hozzászóló: Lonely_Spirit
(Ideje: 05-20-2006 @ 12:14 am)

Comment: Igazad van és én is jól tudom, hogy van célom még az életben. De ez a vers egy olyan pillanatban született, amikor semmi sem volt biztos és több volt bennem a félelem, mint a megnyugvás... Minden Szerelemmel vele jár a fájdalom is...és ez a fájdalom érzéseket vált ki...ezek az érzések pedig verseket, belőlem!


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 05-20-2006 @ 07:59 am)

Comment: Nem tudom, hogy ha egyik kételyünk megszűnik, miért jön helyette másik...de jön... Versed nagyon elgondolkodtató...jó vers...Gratulálok...:))))


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.34 Seconds