| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A kapu Ideje:: 12-24-2006 @ 01:27 am |
|
|
|
|
A kapu (2006 december 23-24)
Rácsos volt a kapu.
Mintái úgy váltakoztak, akár a részeg ember kedve. Egy zord rombusz, egy csodálkozó kör, egy zsákmányára leső kígyó.
Nemes volt a rozsda rajta, karcsúak a soha senkit föl nem nyársaló lándzsahegyek.
A kerítés csupasz, alázatos terméskő, mint királynő mellett az apródok.
A zár elbújt a zöld kacskaringók között, avatatlan szemnek ugyancsak keresgélnie kellett.
Kíváncsi indák kúsztak a büszke vasra; csalán és vadrózsa ölelte.
A kertre nem szívesen nézett.
Mióta a Ház utolsó ura is eltűnt, rendetlenség zajongott mindenfelé.
Az egykor katonásan szögletes ösvények el-eltünedeztek a gyorsan növő bozótban.
Nem tudta, hogy került ide az a sok gyom, hiszen évtizedeken át írtották írmagját is gondos, szorgalmas kertész-kezek.
Hol lapulhattak, hol várhatták, míg eljön az idejük?
A kapu szeretett volna újra kitárulni.
Holdfényes estéken emlékezett az estélyekre, mikor oly nagy volt a sürgés-forgás, hogy végül nyitvahagyták, és kora délelőttig szinte elszédült a szokatlan látványtól.
Már régen nem járt erre senki.
Attól félt, ha valaki mégis benyitna, úgy nyikorogna, mint szemben az a csúnya, rendetlen kis kertajtó.
Jobb hijján azt nézegette naphosszat.
Ott legalább hétvégén zajlik az élet.
Az öreg házaspár bedöcög azzal a köhögő, szürke Trabanttal, kinyitják azt rémes tákolmányt, amit ő sosem nevezne kapunak.
Behordják a szatyrokat, kosarakat, addig nyitva állhat.
Utána szépen becsukják, a kulcsot is ráfordítják.
Igazán megadják a módját!
A kapu gyűlölte az ajtót.
Irigyelte a társait, akik az utcában nyíltak, csukódtak vidáman.
Élni akart.
Vagy halni.
Régóta nem volt íze a magánynak.
Reménykedve nézett a sarkon beforduló buldózerre. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-24-2006 @ 08:46 am
| Hozzászóló: Lacoba (Ideje: 12-24-2006 @ 07:25 am)
Comment: És a buldózer? Ő miben reménykedik? Nagyon elgondolkodtató az írásod Laci az elmulásról. Egyszer fent - egyszer lent. Kellemes Ünnepeket Nektek! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 12-24-2006 @ 10:13 am)
Comment: Nagyon szép írás. Rövid, tömör és mégis teljes. Talán az az élet rendje, hogy bizonyos kapuknak egyszer végérvényesen be kell zárulniuk. Lassan benövi őket a gaz, rácsait felemészti a rozsda, de ott őrzi tovább magában letűnt emlékeit az egykor volt fényes estélyeknek. Minden kapunak funkciója van, ha úgy tetszik küldetése, amit ha teljesített, nincs tovább szükség rá. Tovább kell lépni, új kapukat kinyitni, és soha vissza nem fordulni. Nekem ezt jelentette az írásod. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Fata_Morgana (Ideje: 12-24-2006 @ 11:45 am)
Comment: Megleptél ezzel az írással, mert verset vártam a cím alapján, aztán meg pesszimista kicsingést éreztem a végén, de újbóli olvasásra már éppen az ellenkezőjét. Nekem a reményt jelentik ezek a sorok, és hogy teljesen mindegy, hogy szegény, vagy gazdag vagyok-e, a boldogság az ajtón keresztül érkezik. :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csizi (Ideje: 12-24-2006 @ 05:55 pm)
Comment: " Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék.. " |
|
|
|
|
| Hozzászóló: aranytk (Ideje: 12-24-2006 @ 10:24 pm)
Comment: Szia Laci! Nagyon sok mindent eszembe juttatott az írásod. Elsősorban talán azt, hogy mindennek megvan a maga ideje és helye illetve szerepe az életünkben. Ezen túlmenően pedig azt, hogy hiába sóvárgunk más után, és hiába nézzük le a másikat irígységünkben, a dolgok szerepe akkor sem változik. Megbékélésre, elfogadásra késztetnek soraid. És hogy ne a másét figyeld, önmagadban keresd a hibát és értéket egyaránt... De jó írás! Nagyon tetszett! Boldog Karácsonyt! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: emericus (Ideje: 12-25-2006 @ 09:44 am)
Comment: Mindnyájunk életében megjelenhetnek buldózerek, s mi nem tudhatjuk előre, hogy csak azon a kapun kívánnak áthaladni, melyet mi nyitunk nekik, avagy mindent lerombolva robognak át felettünk... ez a kérdés nyitva maradt, legalábbis én így értelmezem... Békés és derűsebb ünnepet kívánok Neked. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: soman (Ideje: 12-25-2006 @ 03:22 pm)
Comment: Majdnem azt gondoltam, szép karácsonyi történetféle kerekedik ki belőle, de a buldózer helyretette bennem e kor észheztérítő valóságának pesszimista ízét. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Netelka (Ideje: 12-25-2006 @ 07:13 pm)
Comment: Hú, Laci, ez nagyon jó! Gratulálok az ötlethez, és a kivitelezéshez. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 12-25-2006 @ 08:38 pm)
Comment: Köszönöm a figyelmet. :) Nagyon szeretek prózát írni, de még nemigen tudok, ezért kell egészen rövidekkel gyakorlatot szereznem. Egy szituáció, egy hangulat, egy gondolat. A bíztatás jólesik. :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 12-26-2006 @ 01:25 pm)
Comment: Laci, írd tovább....a kupu lehet boldog is, legalábbis remélem, hogy az lesz, és szép fényes....szeretettel: gaby |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ho (Ideje: 12-26-2006 @ 08:05 pm)
Comment: egy megjegyzést ha megengedsz drága Barátom
a prózám ugyan kezdetleges, de újságíró múltam érzékennyé nevelt az úgynevezett "blikkfangos" befejezésre. A slusszpoén, elviheti az egész írást, erre vagy arra... értem ezalatt jelen esetben a "Reménykedve tekintett..." nem a legpontosabban fejezi ki a dramaturgiai csattanót. Ugyanis, már ott van a megoldás, nem csak várakozik " megkönnyebbülten" jobban közelítene a katarzis leírásához - szerény véleményem szerint - vagy valami szinonim. Köszönöm megtisztelő figyelmedet |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 12-27-2006 @ 08:17 am)
Comment: Kedves Barátom (Ho), nagyon könnyen meglehet, hogy igazad van. Alighanem a Te változatod jobb. Mentségemül szolgáljon, hogy kezdő vagyok próza-ügyben, de nagyon igyekszem. :) Minden tanácsot örömmel és köszönettel fogadok! |
|
|
|
|
|
