Azt kérded,
Ki vagyok?
Én vagyok az 
Örök elmúlás,
Az örök születés.
Ennél többet
Nem mondhatok.
Hogy megismerj,
Egy egész élet kevés.
Száz élet is kevés.

Ki vagyok?
Soha meg nem
Tudhatod.
Ahhoz minden
Percemre
Egy életet kéne
Szentelned.
Fogadj el egyszerűen
Embernek!

Még mindíg kérded,
Ki vagyok?
Nem tudom.
Örökkön változok.
Talán minden,
Amit teszek.
Talán az én vagyok.
Csak azt tudom,
Míg élek,
Ugyanaz kétszer
Nem leszek.

Ki vagyok?
Feneketlen mélység,
Szeszély.
Végtelen űr,
Mely bezárul,
De melyet
Folyton újraszűl
A pillanat.
Míg csak élek.

Ki vagyok?
Rejtély.
Csoda vagyok,
Ide estem,
Bús rabként
Egy satnya testben,
Királyi fenség.

Ki vagyok?
Érzések
És gondolatok
Kaleidoszkópja.
Ezerszínű,
Prizmán megtört fény.
Százszor és utólszor:
Emberi lény!

Ki vagyok?
Én vagyok Te!
És ő is
Én vagyok!
Egyformák vagyunk
A különbözőségben.
Egy az anyagunk,
Egyből vétettünk:
Egy a szívünk,
Egy az agyunk:
Hús és vér.
S mégis mind
Mások vagyunk.
Megannyi univerzum.

Mik vagyunk?
Csak emberek vagyunk:
A határtalan mindenség
Mi vagyunk!