gyűlöllek, mert szétmartál legbelül
gyűlöllek, mint a jég, mikor felolvad.
gyűlöllek, mint mikor a fájdalmamat
nem érzed, csak áltatod magad...
szánalmas vagy.

gyűlöllek, mert feloldoztál és megmentettél.
gyűlöllek, mint a fa, amikor a villám belecsap
mert te is ezt tetted velem. gyűlöllek téged.
hagytál volna a gödör mélyén, megrohadni
akkor msot nem lennék itt megint. elesve.
bele a gödörbe.

csak a fényt látom, ami elvakít... eltakarja
eltakarja az eget. megfoszt a látványtól.
megfoszt ugyanúgy, ahogy te tetted.
gyűlöllek.

gyűlölöm magam is, mert téged sose tudnálak.
sose tudnálak gyűlölni... pedig szeretnélek.
szeretnélek gyűlölni, teljes szívemből. csak mert
az sokkal könnyebb lenne.

akkor is gyűlöllek... mert megöltél, de
nem temettél el... gyűlöllek ezért. és
mindenért... igen, mindenért.
gyűlöllek, mert szeretlek... gyűlöllek...

tudom, hogy nem ér semmit... de
megpróbálom szavakba önteni, hogy
mennyire, de mennyire megingattad a hitem..
hogy van még kivétel.

de nincs.
sose volt és nem is lesz. mindegyik ugyanolyan,
olyan, mint te. gyűlöllek. folyton téged látlak
minden szempárban. mindigy téged vágylak.
undorodom tőled. kerülget a hányinger...
mert te mondtad, hogy gyűlöljelek...
te modntad, hogy ne szeresselek.

 tessék.
gyűlöllek.
megvetlek.
szeretlek.
elvesztem.
elvesztettelek.