zúdul a tavasz gyönyöre,
zúdul ránk, habzik gyöngye,
mártsd kezed a tiszta égbe,
fogd és fuss el a végtelenbe,
fuss, fuss, szellőként keringj,
fogd szerelmed, add nekem, add,
dugd a földbe, virágozzon,
mag-ernyőjét a szél kapdossa, 
vigye, vigye a magasba,
vissza ne nézz, bele ne szédülj,
bele ne, hiszen ez igaz, 
igaz minden reinkarnációdra,
el ne hagyj, el ne, soha, soha ...

zúdul a tavasz gyönyöre,
zúdul ránk, habzik gyöngye,
mártsd ecseted a gyönyörbe,
fessed fel az égbe,
szerelmed álmai közé,
pasztell színekkel,
a kívánt vadság el ne égesse,
lágy szavakkal halkan dúdold:
... szerelem, ... szerelem, ...
fogd kezem, lelkem, szellemem,
mutasd, hol vár szerelmem,
hol a szerelmünk bibéje, rendelt sorsa,
el ne hagyj, el ne, soha, soha ...