Hozzád szólok,
neked mondom imám,
hallgass meg, s nézz rám !
Imádkozom hozzád és érted,
remélem talán megérted,
hogy hegyek omlanak bennem és bércek.
Sivataggá lett lelkem szép ligete
te aki voltál, és vagy idebe
bezártad szíved kapuját, nem engedsz be.
Hozzád szólok,
neked mondom imám,
hallgass meg, s nézz rám !
Imádkozom hozzád és érted
Leforrasztottam a szám, mert ezt kérted
Bezárom a szívem, s ezt is csak érted.
Vonszolom bilincsbe vert lelkem
Cipelem jéghideg kő keresztem
Fogom, karolom, nem eresztem
Hozzád szólok,
neked mondom imám,
hallgass meg, s nézz rám !
Hallgass meg, oldozz fel!
Emeld újra magasba a fejem, emeld fel!
Mutass valami jelet,
nyújtsd a kezed,
nyújtsd felém a kezed!
Hozzád szólok! - hallod?
neked rebegem imám, hát nem érzed?
Hallgass meg, s nézz rám,
Büntess, ha kell,
csak ne hallgass el!
|
