Jöjj hát Szellem, írj lángokat szemembe!
Mert mit ér a szó, mely magvat nem terem?
Semmi vagyok, ha nem vagy velem te
Szégyen éget foltot hitvány lelkemen
Vágylak, hívlak gyarlón veled egyesülni
Csodát író tentádba hagyd mártanom kezem
Elevenedjenek a holt írás betűi
Hogy átjárjon ízed, érezzem: létezem
Itass, részegüljek, borod ó zamat
Csapra ütve folyjon- folyjon keresztül
Pitymallatig heverjek hordód alatt
Vers-mézem legyen, mit ajkam neked szül
Hogy is mondjalak el, madárdalom, kincsem
Erődben nyugszom el, mely gyöngéden emel
Sodró folyó vagy, hasonló hozzád nincsen
Ha elmúlok, álmom őrzője te leszel
2007-05-13 |
