1.

Ősz kopogtat, fák

lombjai sárga ruhát

öltenek, nyár emlékei

még benned élnek.

2.

Csobogó vízesés felé

ballagsz, nehéz lépteiddel

egy sziklakőre ülsz, búsan

magad elé nézel lehajtott fejjel.

3.

Úgy fáj, de elmúlt,

egyedül vagy ismét,

akár egy vándor, kinek

tarisznyáján kívül nincs semmije.

4.

Margaréta kérlek:

segíts újra szépet

látni, eső helyett napfényt,

felhők nélküli, kék eget!

5.

Apró kavicsot forgatod,

benne lelsz ezernyi múló

szomorúságot, belévésni

 felesleges, hisz egyszer elmúlik.

 2001. október 3.