Mire van idő,
És mire nincs?
Mindent jobbá tenni,
Visszakapott remény, kincs.
Árulkodó időhúzás(?)
Mint ha nem lennék más
Csupán egy bábú,
Kit rángatni lehet,
S minden mozdulatú
Rántás, fáj, darabokra szed.
Mert éltem nem így akarom,
Üresen, kiégve a reménytelenségtől.
Nem vágyom másra, csak ő reá,
Ki a lelkemet megbabonázta,
Ki nélkül tudnék élni,
De nem akarok.
Aki fent az égen több mint a csillagok,
Mint az összes fény! És a hangok!
Süket leszek, vagy vak mellette,
Ha foghatom kezét a sorssal szembe!
Én vállalom minden hibám,
Mert vétkes az ember,
Néha tudhatnánk,
Nem körülöttünk forog a világ.
S hogy szeretni, nem elég kimondani,
Adj esélyt, hogy tudjam éreztetni!
Adj nekem még magadból,
Ne lökj el, kijelölt utadról.
Had legyek részed:
Had legyek lelked,
S tested szívverése.
Mert szeretni több,
Mint e földön bármi más,
A tied lenni szebb,
Mint bármely ragyogás.
|
|
|
|
|
