Gondolataim a múltba révedeznek, Elfojtott vágyak lassan ébredeznek. Téged látlak és hozzád vonz valami, Téged akarlak látni, téged akarlak hallani.
Mikor megfogja kezem, s én rád gondolok, Mikor rád vágyom, s mást csókolok, Nem vagy sehol, s annyira hiányzol, Eljön-e a perc, mikor megint rám vigyázol?
Ha csak egyszer melletted aludhatnék újra, Talán holnap, talán hetek múlva. Ha megint hívnál, s én megint mehetnék... Istenem, bárcsak két ember lehetnék!
Veled akarok lenni, kell, hogy hozzám érj, Kívánom a csókod, s azt, hogy velem légy; Hogy hozzád bújjak szerelmesen, halkan, S te engem ölelj minden pillanatban. |