Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Életbúcsúztató Ideje:: 11-11-2007 @ 06:50 am |
|
|
|
|
Ím, eljött az est csendesen fogd meg kezem s pihenjünk, Kedvesem.
Az élet már nem a miénk s ha barátok lépnek is felénk, csak intünk nekik.
A kis domb borzas békéje vár nem ülünk a megtört padra már.
Árnyék takarja otthonunk, a világból semmit sem hozunk, csak egy mosolyt, mi őrületből fakad, és kavargó, kósza álmokat.
Ott meleg van és sötét szemünk mégis mindent lát, mert nem köt többé a test börtöne, s kikacagjuk a halált!
2007. nov. 9.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-11-2007 @ 06:50 am
Hozzászóló: norbert (Ideje: 11-11-2007 @ 10:00 am) Comment: Nagyon-nagyon szép... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Gumimaci (Ideje: 11-11-2007 @ 10:35 am) Comment: Jóóó ! tetszik ! gratulálok ha megengeded ! |
|
|
|
|
Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 11-11-2007 @ 11:06 am) Comment: Gyönyörű sorok, régen jelentkeztél, de megérte várni! |
|
|
|
|
Hozzászóló: lena1 (Ideje: 11-11-2007 @ 11:51 am) Comment: Gyöynörű a versed. Puszi.Lena |
|
|
|
|
Hozzászóló: Eroica (Ideje: 11-11-2007 @ 05:41 pm) Comment: Köszönöm. |
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-12-2007 @ 12:00 am) Comment: kedves Norbert, köszönöm az elismerést és hogy olvastál. üdv, istván |
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-12-2007 @ 12:01 am) Comment: kedves maci, Neked is köszönöm, s örülök, hogy nemcsak az emberek, hanem az aranyos macik is olvassák az irásaimat! üdv, istván |
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-12-2007 @ 12:10 am) Comment: kedves Lyza, sokáig nem voltam gépközelben, otthon jártam, s ennek köszönhető ez a vers is. Ott voltam, ahol az utak véget érnek, ahol minden jóra fordul, mert a világ a hátunk mögött marad minden örömével és bánatával. Ott, amin túl csak örömök várnak. Láttam a Kaput és az Országot, megsirattam a földi létet és a vágyat oda menni. Mert csak vágy maradt, vissza kellett fordulnom, hogy tovább járjam az utamat itt. Néha egyedül, néha másokkal. De akkor ott a Kapunál nem voltam egyedül, mellettem volt egy másik földi vándor, aki elvezetett oda. Neki a köszönet a megismerésért és az erőért, amit a látás adott. Nem ültem le a megtört padra, mert az az itteni világhoz tartozik, de megsimogattam a kis domb borzas füvét: az alant nyugvó selymes haját. S Ő mosolygott, mert odaát is jól esik a simogatás, a szeretet, az emlékezés. Azután felálltunk és visszatértünk a világba, hogy folytassuk, amit néhány percre abbahagytunk: a földi életet. Köszönöm, hogy olvastál. szerettel, istván
|
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-12-2007 @ 12:11 am) Comment: kedves Rika, ott voltunk, láttunk, éreztünk, megismertünk. ezt köszönöm Neked! szerettel, pégyé |
|
|
|
|
Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 11-12-2007 @ 08:32 am) Comment: Kedves István!
Olyan szép választ írtál, úgy hogy hálából, újra megköszönöm, és gratulálok! Lyza |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 11-12-2007 @ 10:52 am) Comment: Azt a halált ki is kell kacagni...szép vers. szeretettel: gaby |
|
|
|
|
Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 11-12-2007 @ 06:44 pm) Comment: Valahogy lemondó... belenyugvó. Nagyon szép. Puszi: Andi |
|
|
|
|
Hozzászóló: zafir (Ideje: 11-12-2007 @ 07:40 pm) Comment: Kedves macska! Nagyon szép, igaz sorokat olvashattam Tőled! Köszönöm ezt a nem szokványos élményt! üdv: zafir |
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-13-2007 @ 06:40 am) Comment: kedves Lyza, nagyon örülök, hogy megérintett az élmény, a hangulat, a történések. szeretettel, istván |
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-13-2007 @ 06:44 am) Comment: kedves gaby, amikor a halál nem megsemmisülés, hanem átlépés egy másik világba, az ember boldogságában csak nevet, mert a soha nem látott, nem tapasztalt élmény csiklandozza a lelkét. S a Kaszás hiába próbálja a Semmi felé húzni, ereje nem elegendő, kaszájának éle magától kicsolbul, s a végén szakadt köntösébe burkolózva szégyenteljesen odébbáll. kösz, hogy olvastál. szeretettel, istván
|
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-13-2007 @ 06:47 am) Comment: kedves Andy, igazad van, lemondó, belenyugvó. Lemondás a földi élet szenvedéseiről, belenyugvás a lépésekbe a szebb felé. S milyen könnyű lemondani a rosszról, lépni az örök jó felé! köszönöm a hsz-t. szeretettel, istván
|
|
|
|
|
Hozzászóló: macska (Ideje: 11-13-2007 @ 06:49 am) Comment: kedves Zafir, örülök a szokatlan élményednek, mert a cél nemcsak az érzések tolmácsolása, hanem érzések keltése is. Azonos, hasonló vagy egészen más érzéseké, a lényeg, hogy ne szürküljenek el a sorok a világ szemében. kösz, hogy itt jártál. szeretettel, istván |
|
|
|
|
|