Na, figyelj! Nem is tudom... Leírjak egy verset? Vagy mit? Áááá, nem is tudom. Most nincs kedvem írni. Inkább megnézek egy filmet.

Na, bocs. Csak olyan szomorú voltam. Miért kell engem bántani? Néha én csinálom rosszul, de néha ők. Vagy nem is tudom. De rossz. Nagyon rossz. Különben leesett a radírom, de nem érdekel.
Inkább írok a filmről, mert a végén még neked is rossz kedved lesz.
Szóval a Jóbarátokat néztem meg. Dóri szerint abban benne van az élet. Ő biztosan jobban tudja, mert ő már sokkal nagyobb. Én jókat vigyorgok rajta. Pl most is Dzsoji (hú, ezt nem tudom, hogy kell leírni), szóval Dzsoji egy fiú, és olvasott valami könyvet. Annyira félt, hogy betette a hűtőbe. Aztán mikor Rachel (ez majdnem tuti, hogy így van) meglátta a hűtőben a könyvet, megkérdezte Dzsojit, mit keres a könyv a hűtőben. Dzsoji elmondta, hogy azért van a könyv a hűtőben, mert félelmetes. Akkor Rachel megsajnálta, és azt mondta, Dzsoji olvassa el inkább az ő könyvét, ami persze egy nyálas, lányos könyv volt.
És tök jó volt, hogy Dzsoji is sírt a lányos könyvön, Rachel meg félt a fiús könyvön.

Hát, bocsi, ez lehet hogy nem volt így olyan érdekes. De ez van.
Na, cső. Ennyi.