Kezdjük újra? Kell a móka! Járjunk újra táncot, nevessük ki a világot, higgyük el, hogy igaz a szó, az álom majd most válik valóra.
Milyen rég volt! Milyen rossz volt hinni és egyre csak várni, bután az esőben ázni, közben nem gondolni semmire... De milyen jó, hogy már elmúlt!
Milyen rég volt! Milyen jó volt bízni, egy kicsit élni, a holnappal nem törődni, fogadni butaságokat... De milyen kár, hogy már elmúlt!
Játszunk újra, kell a móka! Leszek újra butácska nő, Elégedetlen szerető. Kell minden szó, kell minden perc! Az álom majd most válik valóra. |