mint szálkásra
kapart priccsen,
csak döglök,
képek karca,
a falakról serceg
ki vár, hol, hol,
pedig kanálnyéllel,
szemmel véstem,
amíg emlékeztem,
véstem, ... véstem
de kiét, ... kiét,
te voltál, ... vágy
a mára semmimről
mit tudsz, ... mit,
mert én ... semmit
de ő vár, ... a dögre,
rám, zsákmányára,
biztos bennem,
vár, nem enged,
poklába ránt, megint,
ne is gyertek, ...
értem, már ne
váltók át nem állnak,
nem, nem felelnek, ...
hogy akarat, az enyém,
de miért csak az,
a vágányok ugyanoda,
csak oda vezetnek,
a múltam verte le, ide, ...
értelmem, ... itt, az mi fene
rángat a mentésed,
cibál, el, tudat alatt,
belül sikít, ne zuhanjak ...
de hol vagy, nem tudom,
vár-e andalgó jövőnk ...
találsz-e ismerőst,
ha kapu nyílik és jövök
(2008.) |