Nyári forróság. Hívogat a Balaton.

Gyerekek zsivajától hangosak a vízpartok.

 Lágy szellő lengedez. Tükörsima víz integet.

Színes vitorlások lustán ringatóznak.

 Lassacskán megszűnik az a kis légmozgás.

 A strandok még élénkek, de van, aki már érzi a vihar közeledtét. Szélcsend, és víz szag van.

Lassan betakarják a napot a felhők. Eleinte csak egy vékony réteget vonnak rá, de gyorsan vastagszanak.

 A szél is feltámad. Hirtelen besötétedik. Fehér, tarajos hullámok rohannak a part felé.

Kiürültek már a strandok, eltűntek a tarka vitorlások.

A viharjelzők egyre élénkebben pörögnek.

 A szelíd víztükör is haragosan szürke lesz. Egyre nagyobbak a hullámok.

Már mást nem is hallani, csak a szél sivítását. Elered az eső. Eleinte hatalmas cseppekben, majd egyre sűrűbben.

 Villámok cikáznak, hajlongnak a fák, üresek már az utcák.

 Dörög, villámlik, és fúj, Hatalmas égiháború. A víznek sem szab már határt a gát.

 Hamarosan nem villámlik, s a szél is elül már.

Lassan elvonul a vihar már.

Ilyen egy balatoni nyár.