1934-ben:

Nagyméltóságú, Kegyelmes Urak!
Birtokomban egy vitézségi érem,
De alázatosan csupán azt kérem,
Ha van a költségvetésben keret,
Adjanak némi száraz kenyeret!
Naponta imádkozom a kereszten,
Trianont teljes szívvel elleneztem,
Engem is érintett a magyar átok,
Mert macskákat küldtek rám az oláhok,
És mióta az édes hza csonka,
Még nem jutott egy becsületes sonka.
Önöktől némi élelmet remél
Egy hazafias és vitéz egér.

1945-ben:

Tisztelt Népfront!
Én voltam a legkisebb partizán,
Átúsztam a Maroson, s a Tiszán,
Golyózáporban német sáncra hágtam,
És Tigris-tankok lánctalpait rágtam,
Most éhesen, kibombázva és fázva,
Sivár és üszkös templom-romokon
Üzen Önöknek egy emlős-rokon:
Egy harcos, cincogó antifasiszta,
Kinek a lelkiismerete tiszta;
Hogy számos kenyérjegyem ellenébe
Némi kenyeret adjanak cserébe!

1950-ben:

Elvtársak!
Én az egyházat romboltam,
És következetes voltam,
Mint hűséges kommunista.
Elvtársak, íme egy lista,
Hogy a fogam mit dolgozott,
Hogy milyen sok kárt okozott
Mindig a reakciónak.
Agyaram volt a fegyverem,
A klérus nem bírt el velem.
Ha kulák-padlást sepernek,
S búzát, kukoricát mernek,
Nekem is jusson egy kicsi!
Elvtársak! Éljen Rákosi!

1957-ben:

Kedves Elvtársak!
Én egér vagyok, s nem ürge,
A ruhám munkásőr-szürke,
Ellenforradalmi csürhe
Tőlem nem jutott a csűrbe!
Nem megvetendő érdemem
Komoly jutalmat érdemel!

1988-ban:

Kedves Urak és Elvtársak!
Régi káder vagyok,
kérem, Van ezer kitüntetésem,
Mint fizikai dolgozó, Párttag,
s mától vállalkozó
Tudom, hogy mi fog elmúlni,
S hogy most kell sokat lenyúlni!
Zsebem és gyomrom megtömöm,
Jövőre is legyen öröm,
A macska előre köszön,
Aztán jöhet a vízözön!

1992-ben:

Tisztelt Uraim!
Mindig tartottam a tisztem,
Mária-képet őriztem,
Egy német egér a vejem,
Apró vagyok, s bőr a fejem!
Mennyit kérek?
Ahogy vesszük!
Jobb, ha kölcsönnek nevezzük!
De vissza nem térítendő,
Hogy tele legyen a bendő!
Így lesz látszólag etikus,
És nagyon demokratikus!

2008-ban:

Uraim!
Fejem kopasz, szemem csipás,
A sokféle megszorítás

Mellett - és most ez a lényeg:
Én itt még mindig megélek!
Hogyan? Higgyék el, én tudom,
Ha megfizetik - eladom!

Kevésből élek én, kérem,

Alul a minimálbéren,

Jövedelmem: éppen semmi,

Az APEH se nyomozza ki;

Ki az, aki velem fogad:

Túlélem a reformokat?