Bezártad az ajtót,
kínzó magányom
már csak a kulcslyukon
tekint rám.

Mióta vártam a csodát!

Imám a magasba emelte
egy angyali szárny.
Meghallgatásra talált.
Utamhoz vezetett
egy láthatatlan fény,
melyben Isten
sors-formáló keze
terelt felém.

Bezárt lelkem
előtt álltál.
Rám vártál.
Értettem hívó ajkad
hangtalan szavát,
-farkas szemmel
nézett rám a magány-
simogató szerelmed
elűzte a bennem
tomboló félelmet.
Kulcsra zártad
a fogságban tartót!

Kinyitottál egy új ajtót.
Öledben vittél át
a boldogság küszöbén.

Örökre Ott maradnék!