Fenn a mennyben…
Fenn a mennyben boldogság vár, Bárcsak én is ott lehetnék már. Az angyalokkal játszhatnék S szívemből a szomorúságot elűznék.
De még itt vagyok lenn, Szívem sátánok kacajától zeng. Nem hallom kedvesem szavát, Csak a sátánok sikító hangját.
Ott fenn sok jó ember vár, Azt lesik, mikor megyek már. Mennék, szaladnék, De a földön tart egy régi emlék.
Egy kedves arc, Melyet feledni nem tudok. Magammal vinni nem akarom, Így hát én is itt maradok.
De ne szomorkodjatok emberek, Egyszer én is felmegyek, S akkor együtt lehetünk Ott fenn a mennyben.
(Saját szerzemény, 1997. Április) |