Néztem a kezed,

mert akkor nem láttam a szomorúságot,

amit a szemed sugárzott.

.

Szeretlek,

hangzott a szó, mi visszhangot vert a csendben,

de már senkit sem fogott meg.

.

Vége van,

elmúlt az érzés, mert vétettünk mind a ketten,

de te csak egy embert hibáztatsz, engem.

.

Elmentél,

már csak az illatod mutatja, hogy egykor voltál

és azt, hogy elmúltál.

.

Ülök némán,

szobám falai megremegnek, plafon hullik a fejemre,

azt hiszem, így érez most, a szívem.