aki szívével rám mosolygott,
aki először bátorított
kitárni szívemet;

mert mosolyod, ha jár szívemen
rakéták száguldnak tüzesen
felnyíló lelkemben…

rakéták száguldnak tüzesen,
szikrát szóró szédületesen
arcod melegében…

szikrát szóró szédületesen
zuhannak szeretni szerelmed
csillag-láng-körébe;

mert csókod, ha vár rám édesen,
terük rabságát minden sejtem
letépné véresen;

mert szíved, ha enyémnek érzem,
boldog vagyok, mint még sohasem,
- hisz szeretlek téged.

Maradj hát mindig az, ami vagy,
maradj hát mindig az, aki vagy
nekem, kedvesem.