rád gondolok, ha a hullámok átcsapnak fejem felett
rád, ha fennmaradok, s valahogy levegőt veszek
rád gondolok, ha elhagy minden, mi áltatott
rád, ha seholse találom a kijáratot
rád gondolok, akkor is, ha istent keresem
s rád akkor is, ha már magamat se ismerem
rád gondolok, ha félek, ha remélek
s rád mikor ezerszer is visszatérek
rád godnolok, minden törvény felett
rád most is, a rímek helyett
rád gondolok, akkor is, amikor azt hiszem, most épp nem rád gondolok
rád gondolok, mindig, és tudom hogy ez nem nagy dolog
ha rád gondolok, nem is gondolkozok
emiatt aztán inkább mindig rád gondolok
rád, amíg rád gondolhatok. |