Házasélet

                            Jó barátom Sándor újból megnősült,

                                  ámde azóta se híre, se hamva

                        sincsen a cimborámnak.  - Nos, megőrült

                          ez a jóember – gondoltam magamban

                                 ahogyan sétálgattam a körúton.

                           Éppen egy staubra gyújtottam, mikor

                         szembejött velem Sándorom. - Köztudott,

                          hogy megnősültél, mondd, ízlik a csinos

                              pároddal a házasélet? – kérdeztem

                       félénken. - Ne is kérdezd bátyám, hiszen

                       ez az asszony olyan, mint egy fényképész!

                         (Megrökönyödve hallgattam őt, milyen

                                 nagy trauma érhette barátomat

                      e néhány hónap alatt.) – Nos, otthon meg

                             sem mukkanhatok, és ha hiszed, ha

                       nem, mellette folyton vigyorognom kell…

                   (Budapest, 2011. március 21. Erdős Pál Attila)