| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Macskakaparás 3. Ideje:: 08-19-2011 @ 04:09 pm |
|
|
|
|
Éppen a teraszon napoztam, és a kiteregetett ruhákat bámultam, amelyeket csábítóan lengetett a szél. Már pont azon voltam, hogy elkapom azt a rózsaszín blúzt, amely úgy ingerel, amikor ugatást hallottam a kerítés felől. Felpúpozott háttal álltam fel. Dühös voltam a betolakodóra, egyrészt mert megzavart a blúz becserkészésében, másrészt pedig mert az én vadászterületemen ricsajozik.
Egy ugrással elhagytam a teraszt, és a kerítéshez siettem. Persze ha nincs a kerítés, elővigyázatosabb lettem volna, így azonban nem volt mitől félnem. Megkerültem a bokrot, és dühösen fújtatva ugrottam a látogató elé. „Ki vagy és mit akarsz itt?”- kiabáltam rá.
Az idegen egy olyasfajta csörgős labdát kergetett, mint ami nekem is van. Bogitól kaptam nemsokkal a harisnyás eset után. A labda beszorult a kerítés alá, onnan próbálta kiásni. A kiskutya hátrált néhány lépést, bátortalanul megcsóválta a farkát, és panaszosan nyüsszentett. „Nem bántalak, csak a labdámat akarom. Gyere közelebb, hadd szagoljalak meg.”
Lassan megnyugodtam. Elgondolkodva néztem a kutyára. Nem sokkal volt nagyobb nálam. A fogsora kissé riasztónak tetszett, de rövid, görbe lábait elnézve nem volt kérdés, hogy futásban ki győzne. Leültem a kerítés elé, és felemeltem a mancsomat. Bátortalanul közelebb jött hozzám. Megszaglászott, majd a kerítés rácsán keresztül hirtelen képen nyalt. Hátraugrottam, és felrohantam a közelben álló fára. A kis kutya még fel sem ocsúdott, mikor az egyik utcára nyúló faágról már elegánsan landoltam a járdán- bevallom, kicsit kérkedni akartam, hogy milyen ügyesen ugrok. A kutya egy helyben tipródott, hol rám, hol a labdára nézve- nem tudta eldönteni, hogy közeledhet-e. Halkan dorombolva közelebb léptem hozzá, és leültem a járdára. A kiskutya visszatért a labdájához. Jókora lyukat ásott, mire sikerült kiszabadítania a kerítés alól. Lerakta a labdát a járdára, majd finoman megbökte az orrával. A labda halkan csörögve kezdett gurulni felém. Lekushadtam, füleimet hátracsapva figyeltem- majd mikor már éppen elém ért, rávetettem magam. Egy jól irányzott pofonnal sikerült az utca másik vége felé küldeni. A kiskutya boldog csaholással eredt utána.
Emberi kiáltás hallatszott az utca csendjében.
-Huba! Merre vagy? Hubaaaa!
Újdonsült barátom farkcsóválva fordult a hang felé. „A gazdám hív. Mennem kell.” Ekkor megláttam a szemközti kert ajtaján kilépő embert.
-Huba, hát megint elcsavarogtál? Gyere gyorsan!
Huba boldogan, de kicsit szégyenkezve szaladt az ember felé, labdájával a szájában. Leültem a járdára, és megfontolt mosakodásba kezdtem. Meg kell, hogy állapítsam, a kutyával való barátkozás nem használ a bundának.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-19-2011 @ 04:10 pm
| Hozzászóló: Navarrista (Ideje: 08-23-2011 @ 08:05 am)
Comment: Úgy éreztem mintha egy macska szemszögéből leírt hétköznapi szemelvényt olvastam volna. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lukrecia (Ideje: 08-25-2011 @ 01:10 pm)
Comment: Hát tulajdonképpen valami olyasmi:) Egy egyszerű, aranyos kis történetet próbálok írni, amiben annyi a csavar, hogy a macska szemszögéből van elmesélve. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 08-25-2011 @ 09:41 pm)
Comment: Nem könnyű vállalkozás... Tetszik...:))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lukrecia (Ideje: 08-26-2011 @ 11:17 am)
Comment: Köszönöm, igyekszem:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Summer (Ideje: 08-27-2011 @ 08:15 pm)
Comment: Nagyon jó, tetszik. :) Szeretettel: Zsu |
|
|
|
|
|
