| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Megérzés Ideje:: 09-30-2011 @ 03:30 pm |
|
|
|
|
Elmerülve a gondolataimba, fekszem az ágyamban
Egyszer csak, halk kopogást hallok gondolatban.
Észre veszem, némán belépsz, azt hiszed alszok.
Pedig, sok kérdésemre még nincsenek válaszok.
Megállsz egy pillanatra, érzem engem nézel
Látod, közeledben az érzelmek hogy törnek fel?
Odalépsz hozzám, gondolataid szinte hallom.
Ahogy közel hajolsz, s arcomra csokot nyomsz.
Ki sem nyitom szemem, csak magamhoz húzlak
Ahogy álmomban sem eresztlek, mindig átkarollak.
Lefekszel mellém, átkarolsz, pedig szíved nehéz.
Érzem úgy bújsz hozzám, mint eddig soha sem még.
Nem kérdezek, csak hagyom hogy elvessz ölelésemben.
Egy fél óra múlva szólalsz először remegve meg.
Elmondod mit úgy vártam, s rettegtem.
Drágám! Terhes lettem!
Hirtelen, kulcs csörgésre ébredek fel.
Odalépsz: Valami fontosról beszélnünk kell...
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-30-2011 @ 03:30 pm
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 10-02-2011 @ 01:30 am)
Comment: :)) Aranyos!:)) Kicsit döcögve indul a versed, aztán egyre gördülékenyebbek, élvezetesebbek a soraid! A történet kedves!:)) Üdv: Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 10-02-2011 @ 10:50 am)
Comment: Tetszett...elmosolyodtam..:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lamakid (Ideje: 10-03-2011 @ 11:12 am)
Comment: Kedves Naiva! Olyan a vers mint az élet. Ahogy haladunk előre, úgy lesz minden egyre tisztább! Örülök hogy tetszett. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lamakid (Ideje: 10-03-2011 @ 11:14 am)
Comment: Kedves Blue! Ha csak ennyit elértem, már megérte :) |
|
|
|
|
|
