A lány szomorúan araszolt lefelé az aluljáróba. Borzasztó este volt. Minek is ment el ebbe a buliba? Gábor, akibe fülig szerelmes volt, a szeme láttára enyelgett egyszerre két agyonsminkelt libával. Valószínűleg élvezi a helyzetet, hogy fürtökben lógnak rajta a nők, de neki borzasztóan fájt ezt látni. Szinte oda sem figyelve kerülgette a tömeget, amikor a lépcső alján egy kar nehezedett a vállára. Ijedten fordult hátra. Hatalmas barna szempár meredt rá. Az ismeretlen hosszú, flitteres ruhát, magassarkú cipőt, és rikító színű párducmintás harisnyát viselt. Hosszú, göndör fekete fürtjeit csillámló csattal szorította hátra, hatalmas fülbevalója a vállát verdeste. A lány indult volna tovább, de a nő már rá is zendített.

-Drágám, ne haragudj, hogy csak így megszólítalak, de olyan gyönyörűséges vagy, mint egy porcelán baba. Megmondom a jövődet, mit szeretnél tudni? Van szerelmed, vagy csak tetszik valaki? Ne félj tőlem, nem eszlek meg!

-Köszönöm, nem. Sietek. -válaszolt a lány halkan.

-Na, mondom én, hogy ne félj! Látom, hogy bánt valami. Én tudok rajtad segíteni, hidd csak el! Nem kérek érte pénzt, mert olyan szép vagy, hogy neked ingyen jósolok! Meglátom a jövőt! Egyesek azt mondják, igazi boszorkány vagyok!- mondta rémisztő hangon nevetve.

Ebben kétség kívül van valami, gondolta a lány enyhén megborzongva, és ismét menni készült, de a vállán a kéz csak nem engedett.

-Na jó, ha nem akarsz válaszolni, csak bólints. Szeretsz valakit, aki rád se néz, igazam van?

A lány önkéntelenül is bólintott. A boszorkány színpadiasan összecsapta a kezeit.

-Tudtam! Mekkora egy ökör lehet, hogy nem vesz észre! Pedig olyan gyönyörű vagy, mint a napsütés! No, csak ne búsulj, szépségem, megmondom én, mi lesz a megoldás, meg én! Add csak a kezed!

A nő választ sem várva megragadta a lány kezét, tenyerét maga felé fordítva.

-Hosszú életed lesz....nem fogsz hiányt szenvedni boldogságból, de bánatból sem....két gyereket szülsz majd....az egyik fiú.....a másikat nem látom....a férfiért, akit szeretsz, küzdened kell. Ha őt választod, megkapod, de egész életedben küzdened kell a figyelméért, hogy megtartsd magadnak! Azonban ha mást választasz......van valaki, akire még csak nem is gondolnál. Ő igaz szívéből szeret és egy életen át szeretni fog. Két gyermeketek fog születni....az egyik lány....Tiéd a döntés gyönyörűségem, nem téged választanak a férfiak, hanem te választod őket! Nagy különbség! Gondold ezt végig, és válassz!

A lány kitépte a kezét a jósnő markából.

-Köszönöm, de tényleg sietek.

A nő nem törődött vele többet, már a következő áldozatot leste. A lány gyors léptekkel szaladt a mozgólépcső felé. Kinyitotta a táskáját, hogy előkotorja a bérletét, de futva azt is ellenőrizte, hogy megvan-e a tárcája. Megvolt. Kicsit elszégyellte magát a feltételezés miatt...aztán gondolatai visszakanyarodtak a jósnő szavaihoz. Milyen ostobaság! Biztos mindenkinek ezt mondja! Hány naiv liba lehet, aki bedől neki, és hálálkodva a markába nyom egy kétszázast?

De azért azt tényleg eltalálta, hogy epekedik valakiért...mit is mondott? Megszerezheti, de akkor küzdelem lesz az élet vele. Ezen elgondolkodott. Vajon milyen ember Gábor valójában? Erre még soha nem gondolt. Mert, hogy döglesztően néz ki, az egy dolog. De tegyük fel, hogy sikerül vele összejönni...vajon hűséges lenne? Nem. A válasz, amit azonnal kimondott, önmagát is meglepte. Nem lenne vele boldog, állandóan gyanakodna, megőrjítené az állandó féltékenység. Mit is mondott az a banya? Hogy van valaki más is, akire nem is gondol, és vele boldog lehet. Ekkora marhaságot! Ugyan ki lenne az? Ebben a pillanatban megcsörrent a telefonja. Ismeretlen szám hívta.

-Halló, tessék?

-Szia, ne haragudj, hogy zavarlak, Zoli vagyok, tudod, a tesód haverja. Arra gondoltam, persze, csak ha van kedved, hogy megihatnánk együtt egy kávét vagy valamit....

~oOo~