Szerelmem olcsón megkaptad
Mikor szívemet megmartad.
Bármit tehettél elvakult lelkemmel,
Megbánás nélkül játszhattál kezemmel.
De már megszűnt a titok,
Eltűnt a billog.
Más ágyába bújtál
Vésted belém a kútnál.
Ekkor eltűnt a tűz,
mi oly régóta űz.
Arcomra fájdalmas mosoly ül,
A belenyugvás, a feladás, a belátás zaklató nyugodtságot szül
Követtelek a végtelenbe,
Ugrottam a rengetegbe.
De talán a fájdalom, melyet a másik lány okozott
Lezártnak nyilvánítja mi miatt zokogott
a lelkem szüntelen
Az életünk egy küzdelem (volt!?) |