Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
"..és ott a park.." Ideje:: 11-06-2011 @ 09:40 pm |
|
|
|
|
Kihalt a park, novemberbe dermed,
A padok burjánzó gazokat nevelnek,
Halomba temetkeznek a léptek,
A halál színei mily gyönyörű szépek!
Ha megállnék itt egy percre várni,
Szívem az emlékezésnek kitárni,
Meglelném a talpalatnyi helyet, lehet,
Hol egykor csókkal oltottunk el hevet,
S lábnyomot formált a nedves fű körül.
Egymásnak nyakékként adtuk örökül
Szerelmes szavak drága igazgyöngyét,
Elrebegve a ˝Nélküled soha többé˝-t.
Nehéz kabát lóg most a roskadó vállon,
Egyedül ballagok, kísér hű magányom,
Hideg van, kockakőn koppan a cipő,
Ködökbe bujdos a fáradt őszidő.
Feledlek nyár, hisz oly csalóka árnyak
Adnak enyhet hődtől fűtött ezer vágynak,
Mert igézet ül a buja pillantásban,
S végén a mámornak mindig csalódás van!
Tovább az út mentén, tapog szürkületbe,
Mint vak tipor rá a széttörött üvegre,
Csak úgy visz lábam előre, céltalan,
Belevész a csöndbe elmormoló szavam.
Padok sorát nézem, visszahagyva jelnek,
S a kihalt parkot, mely novemberbe dermed,
Levelekbe gázlón, lassún, lomhán lépek,
A halál színei mily gyönyörű szépek!
2009-11-10
Cím:
Radnóti Miklós: Nem tudhatom (1944) c. vers
versrészletének felhasználásával |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-06-2011 @ 09:40 pm
Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 11-07-2011 @ 04:48 am) Comment: Nagyon jó és tetszik. Szép képek, magány érzése bújik meg a sorok mögött. Gratulálok! Lyza |
|
|
|
|
Hozzászóló: Eroica (Ideje: 11-07-2011 @ 09:19 am) Comment: Pesszimizmus és lemondás - ezt a hangulatod remekül fokozod klasszikus stílusban írt, szép versedben. |
|
|
|
|
|