Készülés a télre

Csörtetés hallik a bozótból, szinte reng a talaj,
A tél lassan közeledik, ugyanúgy, mint tavaly.
Medve Menyus igyekszik minél több zsírt "felszedni" magára,
Nem is gondol manapság másra, csak a jól "megtömött" hasára.

Kedveli a gyümölcsöket, bogyókat, szereti a húst és a mézet,
Nem egyszer kifosztotta már a területén lakó valamennyi méhet.
Miközben a kökénybokornál eszeget, ismerős illatot hoz felé a szél.
Nem bír ellenállni a kísértésnek, s azonnal útra kél.

Pár kilométerrel arrább egy éhes, farkas falka eszik.
Jól sikerült a vadászat, a zsákmányból a részüket mind kiveszik.
A legjobb falatokat Farkas Ferdinánd, a vezér kapja,
Az osztozkodás többi részét, az egymásra morgó csapattagokra hagyja.

Ekkor bukkan elő a fák közül Menyus. Idevonzotta a szarvashús szaga.
Gyorsan felméri az erőviszonyokat. A farkasok öten vannak, ő pedig csak maga.
Erejében bízva nekilódul, s támad. Ferdinándék kelletlenül menekülnek előle félre,
A medve vígan falatozik és jóllakottan, nagy önbizalommal készül tovább a télre.