Végre péntek!

Sokan vagyunk úgy vele, hogy ha hétfőn csörög az óra,
Már tudjuk, nem számíthatunk ezen a napon semmi jóra.
Felgyülemlett a munka, feszültségtől "terhes" a levegő,
Hát nem lenne jobb otthon a nyugalom és egy heverő?

Kedden valamelyest csökkennek a kezdeti terhek,
És picit könnyedebbé válnak az emberi lelkek.
Szerdán elérjük a rideg hétköznapok közepét,
S jobban el tudjuk tűrni a ránk szabott munka tömegét.

Csütörtökön felcsillan a remény: talán túléljük a hetet!
Ettől a tudattól legtöbbünk egyre jobb kedvű lehet.
Másnap reggel felkiálthatunk: Végre péntek!
Cudar világ mindjárt más szemmel nézlek.

Végre! Végre! Jön a hétvége, a kikapcsolódás, a mámor!
Szívünket boldogság járja át, s könnyebben eltalál "Ámor".
Mindenki igyekszik tenni amire ideje van, s kedve támad,
Ám a vasárnap este feszült, mert a lelkünk a másnapi, hétfő ellen lázad.