hétfőn kezdődött az egész mikor megmondta a nevét
én meg mondtam hogy pozsaagi vagyok és bele sem
gondoltam hogy rám talál rögtön a gugliban mert belő
lem csak egy van kerek e világon aztán délután már az
zal állt elő hogy a kis rózsaszín meg a nagy szürke az
egyik én a másik ő vagyis a lényegem már az elején
megsejthető kedden éreztem hogy őrültség az egész
osztogattam a mosolyom szerte szét mint Francesco
mikor rádöbben hogy annál gazdagabb minél többet
ad szerdán felfedeztem hogy milyen jó dolog levegőt
venni úgy hogy rá se gondolok csak lélegzem mintha
természetes lenne benne lenni a jelenben a gondol
atok szavakba simultak ömlött belőlem a szó minden
ami kimondható s az is ami nem csütör tökön felkap
ott az öröm mint egy kriptaszökevényt kinek húsát a fé
rgek megették már rég s nem tudtam mi a bajom csak
azt hogy én ezt a férfit akarom akarom akarom és írni
kezdtem a mesét előbb a végét aztán az elejét előbb
hogy boldogan éltek míg meg nem haltak csak aztán
hogy váratlanul megtör tént velem jelt hozott az égből
visszaadta hitem ám pénteken öntudatomra ébredtem
utoljára fájt a múlt fájt hogy szerettem
s jaj mit tett velem jaj mit tett velem
szombaton furcsa béke köszönt rám tiszta lett bennem
a szobám kitakarítva várta az ünnepet míg a vasárnap
megérkezett a kezében virág volt a szívemben remegés
mintha nem is velem történne az egész égő ágyra is
feküdnék vele de nem tudom mit kutat a szeme s vala
hogy elromlott az idő tűnő álom maradt a hű szerető
kinek nem vagyok sokk és engem akar nem csodál
hanem úgy szeret hogy táncteremmé rendezi a világ
egyetemet ám végül magamat is megleptem vele hogy
bánja a fene legfeljebb egyedül maradok lesz ami lesz
de vele oda érkeztem el honnan indulni kell

Szerelem
Te Örök Egység
megszülettem